A mosogatógép

Chaplin egyik filmjében, a Modern időkben a világ annyira elgépiesedett, hogy az embernek már semmit nem kell csinálnia. Egy bonyolult berendezés odaülteti a főszereplőt az asztalhoz, belétömi az ételt, majd megtörli a száját. Az „etetőgép” Chaplin fantáziaképe, a „mosogatógép” viszont azóta igenis létezik. A fejlett világban a 70-es évek óta terjed, és az évtizedek múlásával egyre hatékonyabb modellek jelennek meg.

Géppel mosogatni nem csak kényelmesebb, hanem vizet is spórolunk vele. Ezt kívánta szemléltetni egy reklámkampány, amely az elmúlt év vége felé zajlott le több magyar nagyvárosban. Forgalmas bevásárlóközpontokban járva nagy kijelzőket láthattunk, amelyek mutatták, hogy mennyi víz folyik el kézi mosogatással, és mennyit spórolhatunk a takarékosabb gépekkel. Akár ott helyben is megvehettük (vagy megnyerhettük) a reklámozott mosogatógépeket.

A bonni egyetem kutatói laboratóriumi körülmények között végeztek egy kísérletet. Arra kértek 113 különféle nemzetiségű önként jelentkezőt, hogy mosogassanak el egy nagy halom – módszeresen összepiszkított – edényt. Majd mérték, hogy mennyi víz és energia fogy. Az eredményt – az edények tisztasági fokát – tízes skálán értékelték. A felmérés megerősítette azt a köznapi megfigyelést, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen mosogatunk.

Hogy az önkéntesek mennyi vizet és mosogatószert használtak el, ez érdekes módon nem sok összefüggést mutatott az edények végső tisztaságával. Nem mutatkozott olyanféle szabályosság sem, hogy a férfiak vagy a nők, vagy az azonos nemzetiségűek hasonlóan mosogatnának. A legjobb eredményt felmutatók többnyire így jártak el: az ételmaradékot szárazon lekotorták, álló melegvízbe mártva mosták le a tányérokat, majd hideg vízzel gyorsan öblítettek.

A kísérlet azt is megmutatta, hogy a géppel a legügyesebb kézi mosogatók sem kelhettek versenyre. Legtöbben ötször-hatszor annyi vizet használtak, és kétszer annyi energiát. El kell fogadnunk tehát, hogy a gép jobban gazdálkodik a vízzel. Hogy végül mennyit spórolhatna az összlakosság, az kicsit bonyolultabb kérdés: figyelembe kell venni, hogy mennyibe kerül a gép (alsóhangon 70–80 ezer forint), az időnkénti javítás, a mosogatószer, és mennyire rongálódnak az edények. A zöld szempontok megítélésében meg arra kell gondolni, hogy a gépet gyártani és szállítani kell, előbb-utóbb használhatatlan hulladékká válik, és még nem beszéltünk arról, hogy a gépi mosogatószerek többsége – a kéziekkel ellentétben – foszfátot tartalmaz.

A víz- és energiatakarékosság komoly érv a mosogatógép mellett. Ám az sem mindegy, hogyan pakoljuk be a gépet. Gyakori hiba, hogy szinte üresen indítjuk el. Vagy épp ellenkezőleg, úgy túlzsúfoljuk, hogy az edények már nem tudnak rendesen tisztulni. Esetleg túl intenzív programot választunk, amikor az energiatakarékos is bőven elég volna. Egyszóval sok múlhat öntudatlan szokásainkon 
– éppen úgy, mint amikor kézzel mosogatunk.

Szerző: Olchváry Dorottya, fotó: Europress. Ez a cikk eredetileg az Éva magazin 2010. áprilisi számában A mosogatógép címmel jelent meg. Minden jog fenntartva.

« vissza

Kommentek