Megéri a napkollektor, napelem?

Környezetbarát energiákra (nap-, geotermikus, szél-, víz-, biomassza) már csak azért is szükségünk van, mert lassan kimerülnek szén-, kőolaj- és földgáz-tartalékaink. A hagyományos energiahordozók egyre drágábbak lesznek, és felhasználásuk környezeti katasztrófához vezet.
A zöld energia tehát nemcsak az energiaválságra, de a környezetszennyezésre is megoldás lehet.  

Süss fel, nap! 

Magyarország geotermikus nagyhatalomnak számít, de a földben rejlő meleg víz hasznosítása csak a közösség összefogásával valósítható meg, szemben az önállóan is kivitelezhető, kollektoros „naplopással”. A nap hőenergiáját a napkollektor elnyeli, illetve átadja a kollektorban keringő folyadéknak vagy levegőnek. A vizes rendszert a túlmelegedés ellen egy bojler védi, mely átveszi és tárolja a felesleges energiát. A kollektorral befogott hőenergiát fűtéshez, fürdéshez, mosogatáshoz használhatjuk. A fénysugárzásból napelemek segítségével villamos energia is nyerhető, ám a technika még drága, csak állami vagy nagyvállalati telepítés formájában éri meg. A kollektoros beruházás sem olcsó, bár vannak alternatív lehetőségek. Pár éve egy ötletes honfitársunk 180 darab üres sörösdobozból 50 ezer forintos beruházással (ennyibe került a levegőt keringető rendszer) megalkotta az első sörkollektort; azóta sok követője akadt.  

Pályázati pénzekkel olcsóbban lehet kivitelezni a beruházást.
Az aktuális pályázatokról ide kattinta találsz friss információt.

Hol éri meg?

Nálunk Békés és Baranya megyét, illetve az Alföld középső részét süti a legtöbbet a nap; itt érdemes elgondolkodni egy napkollektor telepítésén. De a kevésbé napos vidékeken, városokban élők is mérlegelhetik, hogy megéri-e a beruházás. A napsütéses órák kiszámításán kívül tisztázni kell, hogy mennyivel csökkenthető a fűtés-, illetve áramszámla, mi az ára a beruházásnak, hány év alatt térül meg, s mennyibe kerül a naphiányos időszak fűtésének, meleg vizének biztosítása, a két rendszer (a napkollektoros és a hagyományos villany-fűtőkészülék) összehangolása, működtetése. Ott, ahol hetekig, éves átlagban legalább két hónapig nem, vagy nem megfelelő intenzitással süt a nap, nem éri meg napkollektort telepíteni. Ráadásul bármikor elromolhat, megrongálódhat, s előfordul, hogy a garanciális ideje lejárta után – de persze a ráfordítási költség megtérülte előtt – cserélni kell. A napkollektorhoz javítási, karbantartási, biztosítási költségek is kalkulálandók.  

Árak és vágyak 

Négyszázezer forinttól már hozzájuthatunk egy komplett napkollektorszetthez, de ez csak
két főre elegendő meleg vizet ad, és az ilyen olcsó, egyszerű kollektorrendszerrel fűteni még nem lehet. Egy 130 négyzetméteres családi ház részleges fűtés-melegvíz ellátását közel két és fél millió forintos beruházással valósíthatjuk meg. Léteznek olcsóbb berendezések is, de mindig komplett rendszert kell vásárolnunk napkollektorral, szivattyúval, tárolóval, vezérlővel együtt, s ezeknek a feladata sokszor a langyos víz továbbmelegítése, hiszen ezt a rendszert egybeépítik egy hagyományos vízmelegítő-fűtő rendszerrel. A kollektoros rásegítéssel évente 75 százaléknyi hagyományos energiát spórolhatunk, s ez, figyelembe véve a földgáz árának emelkedését, közel hat év alatt térülhet meg. Ezek szerint napkollektor telepítése elsősorban lakótelepeken, lakóparkban ígérkezik jó lehetőségnek.  

Megjelent az Évamagazin 2008. júniusi számában. Szerző: Váczi Gábor, Illusztráció: László Zsuzsi. Minden jog fenntartva.

« vissza

Kommentek