„A szüleim egyik délután is átjöttek hozzánk, ebben nincs is semmi rendkívüli, gyakran teszi szerencsére. A kislányom imádja őket, különösen a nagyapját; folyton csak rajta lóg és vele akar játszani” – kezd bele a történetbe az anyuka, aki egy "mami fórumon" öntötte ki a lelkét.

„Ám egy kis idő elteltével látom, hogy Apu egyszer csak abbahagyja a plüssök fésülgetését, föláll a kislányom mellől és közli, hogy ő akkor most megy a bankba, hogy fölvegye a fizetését. Mégis milyen fizetésedet, Apa? – kérdeztem vissza, kissé összezavarodva. Hát ezért – feleli, miközben a gyerekre mutat. Cserébe, hogy játszottam vele – tette hozzá.

Talán sajnálja az idejét a kislányunkra? Ha viszont megfizetjük, akkor leül mellé játszani? Lehetséges, hogy én reagálom csak túl a dolgot?” – szegezte a magát megszégyenítve érző anyuka a kérdést az anyukatársaknak.

Legtöbbjük arról próbálta meggyőzni, hogy az apja biztosan csak viccelni akart; egyértelmű, hogy csak poénnak szánta a valóban kicsit ízetlen beszólást. „Szó sincs róla, abszolút láttam rajta, hogy teljesen elege van; még epésen hozzá is tette, hogy (a gyerekem) miért nem játszik el egyedül, vagy néha a nagyanyjával is. Majd fogta magát és elviharzott egy sétára” – válaszolta ezekre a felvetésekre a felháborodott édesanya.

„Akármilyen furcsa - és kérlek, ne érts félre - de egy picit irigykedem.

Már a gyerekek se igazán akarnak menni hozzájuk, ami érthető is, hisz nincsenek jelen a hétköznapjaikban, nincs különösebb kapcsolatuk. Neked legalább ott vannak a szüleid! Remélem, Apukád átgondolja azért, amit mondott; még ha tényleg viccnek szánta, akkor is - és hogy nem vesztek össze véglegesen emiatt. Nagyon nagy kár lenne” – kommentelte egy másik anyukatárs.

Kendőzetlenül őszinte, csípős beszólások nagymamáktól