„A gyerekek elköltöznek, a munkád változhat, de a kutyád akkor is minden nap számítani fog arra, hogy foglalkozol vele”
Ha már erről szól a könyv, kezdjünk örökbefogadási élményekkel. Ha van, akkor esetleg a tieitekkel.
Örökbefogadás helyett nekünk rengeteg ideiglenes befogadói élményünk van, ahol egy-egy mentett kutyát hosszabb-rövidebb ideig magunkhoz vettünk és gazdát kerestünk neki. A felvilágosítás mellett ez a fő profilja Az új kutyád tevékenységének, de most már rajtunk kívül sok más ideiglenes befogadó segíti a munkánkat.
Ideiglenes befogadóként elsőkézből ismerhetjük meg a kutyát, segíthetjük az otthoni és városi környezetben való beilleszkedésben, megtapasztalhatjuk milyen erősségei és milyen hiányosságai vannak. Ez nagyban hozzásegít minket, hogy a gazdijelöltek kiválasztásánál is a lehető legfelelősebben dönthessünk.
Egy örökbefogadásunk mégiscsak volt...
Tavaly tavasszal kutyasétáltatás közben találtunk rá egy kis fekete cicára, ahogy utolsó erejével egy szilvafába kapaszkodott. Dóri hetekig táplálta, segítette a megerősödésben, de csak miután kiderült, hogy szívelégtelensége van, döntöttük el, hogy nem keresünk neki gazdát, hanem mi magunk leszünk azok. Három kutya után egy cica hatalmas változásokat hozott az otthonunkban. Hála neki sokkal jobban tudjuk értékelni mindkét állat varázsát.
Miben más egy örökbefogadott kutya?
A legtöbb esetben nem ismerjük a múltjukat, így
Neked kell felfedezned, megismerned a viselkedését. Megerősíteni azt, ami jó és korrigálni azt, ami nem az. Nagyon sokféle és végtelenül vicces, karakteres kutyát ismertünk már meg. Ez egy nagy átalakulási folyamat, de nem csak a kutya, az újdonsült gazdi számára is!
A könyvet Az új kutyád kezdeményezés előzte meg. Meséltek arról egy picit, ha esetleg még valaki nem ismerné, hogy mi is az és miért kezdtétek el?
Ideiglenes befogadásból nőtte ki magát az oldalunk, méghozzá lassan és organikusan. Az évek során sok menhelyre ellátogattunk, fotóztunk, felvilágosító cikkeket írtunk, egyre több segítőnk lett és egyre nagyobb tapasztalatunk a kutyák örökbeadásában. Egyszerre csak kevés kutyával foglalkozunk, így biztosítva megfelelő figyelmet minden felmerülő egészségügyi és viselkedésbeli kérdésre. Igyekszünk minél reálisabb képet adni a gazdijelölteknek a kutyázásról és az adott kutya igényeiről. Emellett sokat foglalkozunk a kutyáink természetes etetésével és a BARF (nyersetetés) népszerűsítésével.
Mikor és miért jött a könyv gondolata?
A könyvírás gondolata egész korán megjelent. Akkor épp egy 8. kerületi általános iskolába jártunk el, ahol az osztályfőnöki óra keretein belül előadásokat, interaktív vetítéseket tartottunk. Az új kutyád könyvet gyerekeknek kezdtük fejleszteni, de hamar rájöttünk, hogy a rengeteg pragmatikus, felnőtteket érintő téma mellett a felelősség is a felnőtt kezében kell, hogy legyen.
Miben tud segíteni a könyv egy örökbefogadás előtt álló leendő gazdi számára?
Nem született még olyan, a magyarországi viszonyokra szabott kutyás könyv, ami egyszerűen és őszintén beszélne a kutyák igényeiről, a kutyázás realitásairól. Itt nem fogsz olvasni a kutyák fajtörténetéről, a különböző kutyafajtákról, a parancsszavak betanításáról. A kutyázás kapcsán nagyon is hétköznapi dolgokat kell átgondolnunk és átalakítanunk. Rengeteg tapasztalat és konkrét tanács várja nem csak az örökbefogadás elött álló olvasókat, de azokat is, akiknek már van kutyájuk. Jó gazdinak lenni nem más, mint törekedni, fejlődni és kitartani. Ezeknek a kvalitásoknak az elmélyítésében segít a könyv.
Kinek ajánljátok az örökbefogadást, illetve van-e olyan, akinek kifejezetten NEM ajánljátok?
Mindenkinek ajánljuk, aki tudatosan felmérte, mivel jár egy kutya és kész akkor is mindent megtenni a kutyájáért, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan elsőre számított rá. Nagyon sok embernek lesz meggondolatlanul kutyája, ezért ezzel a témával kiemelten foglalkozunk a könyvben.
Ezért kell az örökbefogadási szándékot komolyan venni. Nem csak a szervezeteknek, de annak is, aki ezt a szándékot megfogalmazta.
Hogy viselitek lelkileg, hogy ennyi kutyával találkoztok, éltek együtt egy ideig, ismeritek meg a történeteiket és óhatatlanul gondolom meg is szeretitek őket? Aztán kell búcsút intenetek nekik...
Minket ez sosem viselt meg lelkileg, mert egyrészt az elejétől kezdve úgy állunk hozzá az aktuális kutyához, mintha más valaki kutyájára vigyáznánk – csak még meg kell találnunk azt a valakit-, másrészről sosem a kutya múltjával, hanem a jelenével és a jövőjével vagyunk elfoglalva. A kutyák fantasztikusan alkalmazkodnak az új helyzetekhez és míg vannak viselkedési minták, reakciók, amiket lassan vetkőznek le, folyamatosan a jelenben élnek. Tehát, ha a jelenben megkapják mindazt a figyelmet és gondoskodást, amire szükségük van, akkor nem sajnálni fogod, hanem büszkeséget érzel a folyamatos fejlődésüket látva.
Nektek lesz még új kutyátok? Vagy háromnál most „megálltok”? :)
Három kutya igazi kihívás. Nemcsak, mert megsokszorozódnak a napi feladatok, hanem mert meg kell értened a közöttük létrejövő dinamikákat. A legnagyobb feladatunk tehát, hogy a lehető legtöbbet adjuk ennek a három a kutyának, változatos programokat, napi foglalkozásokat és egyéni időt, ahol csak egy-egy kutyánkra koncentrálunk. Tehát könnyen állunk meg ennél a létszámnál, se a háztartásunk, se a kutyáink változatos karaktere nem igényel több négylábút. Ideiglenes befogadók viszont még egészen biztosan leszünk!