Démon támadta meg a feleségemet
Boldogan éltünk, már majdnem, amíg meg nem halunk. Gyönyörű, kései szerelem, nagy harc egymásért volt a miénk. Filmekbe, minőségi romantikus regényekbe, egyben ponyvába, olcsó moziba illő egymásra találás. Nemcsak a házasság, hanem a közös gyerek is egyértelmű volt. De nem lett. Mondhatom: még nem lett, mert örökbefogadásban vagyunk, várjuk a gyerekünket – tovább, mint kilenc hónapig, de nem kevésbé reménykedve.
Ám a gonosz nem nyughatott. A reményvesztő, boldogsággyilkos Démon mindent össze akart törni. 25 éve kezdte átkos munkáját, egy lelkileg sérült barátnő képében.
Egymásra kitalált programok, huszonéves éjszakák, beszélgetések, táncok, egy örökre emlékezetes külföldi út. Kölcsönös vallomások pasikról, csalódásokról, piáról, parttalanságról, ürességről. Mennyire nehéz, de milyen egyszerű egy életen át tartó barátságot összekovácsolni.
A két nő egyszerre lesz felnőtt. Az egyik kapcsolatból kapcsolatba tévelyeg, sodródik, nagy nehezen önálló egzisztenciát teremt, a másik szinte az alkoholelvonóból kerül a tudomány elitjébe. Romboló gyerekkor – kipipálva. Parttalan kamaszkor – kipipálva. Szédelgő ifjúkor – kipipálva. Csak azért is önálló karrier – kipipálva. Marad a gyerek. Ám ez csak a barátnőnek adatik meg. Démon türelmes, magabiztos keze munkája ez.
Kis időre azzá lenni, amik és akik egykor voltunk, egymás leheletnyi rezdülését is személyes szélviharnak hinni, mindenről, de tényleg a világon mindenről nyíltan beszélni. Nem nagy titok, harmincöt fölött, sőt később is van élet, az is lehet éppoly intenzív, mint fiatalabb korunkban.
A ritkásan összejött találkozókon azért nagyjából kiderül, hogy a barátnő igen gyakran elégedetlen az új pasijával, aki szerinte nem figyel rá eléggé, de legalább eltűri a kitöréseit és szereti az előző kapcsolatából született kisfiút. Az is kiderül, hogy újra iszik, igaz, csak szoftosan. Karrierje viszont szárnyal, mint a sas. A siker micsoda egy fortély az életre.
Közben megtörténik, ami a bevezetőben elhangzott. Találkozunk, fellángolunk és összeházasodunk a feleségemmel. Boldogság – ez az, ami a Démont ellentámadásba hívja.
Egy egyszerű találkozóról van szó, csupán néhány héttel ezelőtt. A feleségem, a barátnő és még néhányan kiülnek egy teraszra. A barátnő négy órával a találkozó előtt változtatni akar, méghozzá radikálisan. „Nem” a válasz. „Ahhoz nincs kedvem. És már foglaltam.”
Következzen a démoni ráolvasás egy internetes csetprogramon keresztül, amit a Démon szerint a neki nemet mondó entitás érdemel, és amitől egyikünk sem tud megszabadulni, talán soha többé:
25 év barátság félig derült egéből jött gyilkos atomcsapás. Romokban minden. Látom a feleségemet titokban sírni. Én is sírok néha. Mi lesz velünk?