Az én kislányom idén márciusban töltötte be a hatodik évét, így kézenfekvő volt számomra, hogy nyáron búcsút mondjon az óvodának, és szeptemberben elkezdje majd az iskolát. A legtöbb kisgyerek 6-7 éves korára eléri az iskolaérettség szintjét, és a nagycsoportból kilépve ősz elején megkezdi az iskolai tanulmányait. „Óvodáskor végére a legtöbb gyermek eléri az iskola megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyerekek nagy részénél ehhez elegendő a természetes érési folyamat, valamint a családi és óvodai nevelés támogatása. Sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek esetén pedig gyógypedagógiai fejlesztésre is szükség lehet az iskolaérettség eléréséhez” – mondja Koncz Angéla óvodapedagógus, gyógypedagógus-logopédus. Nem minden nagycsoportos megy azonban az óvoda utolsó évét követően iskolába.

Az iskolaérettség kérdése

Spaits Fruzsina óvodapedagógus elmondta, egyértelműen az óvodapedagógus kompetenciája megállapítani, hogy egy gyermek iskolaérett-e vagy sem. Az új szabályok szerint már nem a szülő dönti el, hogy óvodás gyermeke menjen-e iskolába. Sok eset van, amikor a gyereknek még egy évet maradnia kell, annak ellenére, hogy betölti a 6. életévét, hiszen az iskolakezdés nemcsak életkor, hanem fejlettségi szint kérdése is. „Nagycsoportban három területet vizsgálunk óvodapedagógusként, hiszen az, hogy a gyerek maradjon-e még egy évet oviban, többféle tényező függvénye lehet. Vizsgáljuk ilyenkor a kicsik szociális, lelki és testi fejlettségét” – mondja Koncz Angéla. Spaits Fruzsina hozzátette, a szülők általában elfogadják az óvónénik javaslatát az iskolát illetően, de természetesen olyan is előfordul, hogy a felek a gyereket illetően nem értenek egyet.

„Egy lelkiismeretes óvodapedagógus ismeri annyira az óvodást, hogy tudja, a gyermek alkalmas-e az iskolára vagy sem. Nyilvánvalóan a szülő is ismeri a saját gyerekét, tehát tudja, mire képes, viszont mi, óvodapedagógusok mindig szakmai szemmel vizsgáljuk a kicsiket, amikor arra kerül a sor” – mondja Fruzsi, aki hozzátette, itt egyetlen rossz döntés születhet, mégpedig az, amikor a gyerek véletlen felkerül az iskolába úgy, hogy még nem áll készen rá. Ezt azonban szinte elképzelhetetlennek tartja a szakember egy olyan rendszerben, ahol a pedagógusoknak megannyi lehetősége van arra, hogy egyértelműen megállapítsák az érettséget és alkalmasságot.

Sokszor előfordul sajnos, hogy egy kisgyerek beszédhibákkal lépi át az iskola kapuját. Erre azonban egyes intézményekben van logopédus, aki segít a problémák kiküszöbölésében. Bár a beszédhiba nem kizáró ok az iskolába menetelnél, megnehezítheti egy kis elsős mindennapjait. Amire azonban igazán szüksége van, az a beszédértés, hogy megfelelő tempóban megértse a feladatokat.

Fontos mindig mérlegelni saját gyermekünk képességeit, és ha az óvodapedagógus még egy évet javasol az oviban, elfogadni a döntést, hiszen vélhetően ő is a legjobbat akarja a gyermekünknek. Nem történik semmi rossz, és a gyereket sem éri hátrány, ha még egy évet az óvoda falai között tölt. Ugyanúgy elfoglalja majd magát, jókat játszik, és biztosan nem fog unatkozni – hiszen az óvodapedagógus mindent megtesz majd azért, hogy változatosak és örömteliek legyenek számára a mindennapok.

Olvasd el galériánkból, többek között milyen kompetenciáknak kell megfelelnie egy óvodásnak, hogy iskolába induljon!