Egyszer majd kicsattan az örömtől, máskor pedig baromi dühös? Már nem kisgyerek, de még nem felnőtt, te pedig kezeld ezt az egészet, mert te vagy a szülő.

Szülőnek lenni nem könnyű, a kamaszkor pedig próbára tesz. Te is tanácstalanul forgatod a fejed, hogy ki ez a hisztérika és hol van a gyerekem? Vagy nem érted, hogy miért zárkózik be már megint a szobájába, és miért nem jön elő? Nyugi, azért te próbálkozz nyugodtan, türelmesen, mert ettől még szeret téged és szüksége is van rád, csak jól titkolja.

Deliága Éva pszichológus szerint érdemes szem előtt tartani, hogy ez az időszak a gyereknek sem könnyű.

Egyszer lent, egyszer fent

A szülő jól teszi, ha sok türelemmel és nagymértékű empátiával viszonyul mindehhez, ha nem így tesz, elmélyítheti a konfliktust gyermekével. Nem könnyű toleránsnak lenni, azonban az jó hír, hogy ez az időszak is lecseng, a fiatal felnőttkor beköszöntével jóval stabilabb, kiegyensúlyozottabb lesz már a gyermekük. Jó lenne ezt az időszakot különösebb szülő-gyerek kapcsolati sérülés nélkül átvészelni. Ehhez azonban engedni is kell a kamaszt, amellett, hogy az új, tágabb határok kialakításához őt is partnerként be kell vonni.

Fontos tudni, hogy:

A kamaszkor szélsőséges időszak, amiben nem ritka, hogy a serdülő határokat feszeget. Kipróbál dolgokat, szerepeket vesz fel, új szokásokat alakít ki és megy a barátai után. Ha mindezt úgy teszi, hogy közben a bizalmi kapcsolata megmarad a szülővel, akkor nincs nagy ok aggodalomra. Ha azonban egy kamasz nagyon zárkózott, hetekig levert, láthatóan alacsony az önbecsülése és sehol sem érzi jól magát, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Ugyanilyen figyelmeztető tünet lehet az kifelé vagy önmaga ellen irányuló agresszió, önsértő vagy deviáns viselkedés is.

A kamaszkor főbb kérdései közé tartozik a: Ki vagyok én? Miért jöttem a világra? Kinek vagyok fontos? Mi lehet belőlem? Ezeken a témákon megterhelő gondolkodni, sok bizonytalanság érzetet hozó. Ez az önmagára irányuló figyelem kívülről tűnhet borús hangulatnak, azonban ez az állapot életkori sajátosság inkább. A hangulati ingadozás, a függetlenségre való törekvés és a gyerekes viselkedés gyakori váltogatása, a lobbanékonyság és a kiszámíthatatlanság éppúgy jellemző lehet, mint az eltöprengés, magába fordulás”