Gyerekszégyenítés a neten – Avagy a Chris Hemsworth-eset
Tulajdonképpen poénnak szánta Chris Hemsworth és felesége, Elsa Pataky, hogy ikerfiaik kilencedik születésnapját úgy ünneplik meg, hogy a szülinapi tortát nem megeszik, hanem egyik fiuk fejét belenyomják, miközben az egészet videóra veszik és felteszik az Insta-oldalukra. A vicc nem sült el jól, rengeteg támadást kaptak, amiért ilyen ízléstelen tréfát űztek a kilencéves szülinaposokkal.
A fotó alatt Chris Hemsworth azzal viccelődött, hogy az ő házukban csak úgy lehet tortát enni, ha a felesége, Elsa Pataky először belenyomja a fejedet, majd a jelenet magyarázataként hozzátette: „Mama, nem szeretem a csokitortát, nem lehetne inkább vanília? Igazán, kisfiam? Na és most?”
Az eset elgondolkodtató, és bizony számtalan kérdést vet fel, mit szabad és mit nem az online térben. Mert tudjuk, hogy ami oda egyszer felkerült, az ott is marad, bármikor előszedhető, rekonstruálható. És a szülőknek éppen ezért hatványozottan oda kell figyelni arra, mit tesznek fel a gyermekükről, legyen az egy meztelen babafotó vagy egy kínos pillanat.
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakmai vezetőjét, dr. Bárdossy-Sánta Nórát arról kérdeztük, mire kell szülőként odafigyelni, ha gyermekünkről fotókat, videókat osztunk meg az interneten és jogilag mennyire aggályos, ha olyan videót teszünk közzé közösségi oldalunkon, amelyben a gyermekünk kiszolgáltatott vagy (számára) megalázó élethelyzetben látható.
Közzétehet-e a szülő kiskorú gyermekéről bármilyen videót a neten (közösségi felületeken), van-e valamilyen szabályozás erre vonatkozóan? Vannak-e korlátozó rendelkezések, pl. meztelen képet, megalázó élethelyzetben látható gyermeket jogilag lehetséges-e egyáltalán megosztani?
Minden olyan fotó, ami egy 18 éven aluli gyerekről készül, csak akkor készülhet el és használható fel, ha a szülei, mint törvényes képviselői ehhez hozzájárulnak. A digitális térben való jelenléttel nagyon kevés jogszabály foglalkozik (leginkább a büntetőjogi oldaláról van szabályozva), hiszen a jog nehezen reagál azokra az „új“ kihívásokra, amiket az internet és a digitalizáció hozott. A szülők digitális jelenlétét, és így azt, hogy ők mit posztolnak a gyermekükről, nem szabályozza a jog, azonban az a generális szabály, hogy ami az offline térben egyértelmű, az az online térben is érvényes: a szülők felelőssége, hogy gyermekük biztonságban legyen. Minden szülő azt szeretné, hogy a gyermeke biztonságban legyen a játszótéren, az oviban vagy az iskolában, és ugyanúgy oda kell figyelni az online biztonságukra, ami elsősorban a szülői mintaadáson keresztül alapozható meg. Vannak olyan hüvelykujjszabályok, amiket akkor is érdemes betartani, ha jogszabály külön nem is rendelkezik róluk. Ilyen például, hogy nem posztolunk olyan képet, nem osztunk meg olyan történetet, amin a gyerek kiszolgáltatott helyzetben van, vagy megalázó az ábrázolása( pl. maszatos, bilin ül, sír), ezen kívül nagyon fontos, hogy ne posztoljunk olyan fotót, amin meztelen. A tudatosan át nem gondolt megosztással megteremthetjük óhatatlanul is a visszaélés lehetőségét, melynek kockázata annál nagyobb, minél intimebb helyzetben szerepel egy gyerek a posztban, illetve minél bensőségesebb a megosztott pillanat.
Hány éves kortól tilthatja le egy gyerek a szülei róla készült felvételeinek a megosztását? Van-e annak jogi következménye, ha a gyerek kinyilatkoztatott kérése, akarata ellenére tesznek közzé a szülők róla fotót?
Nagyon fontos, hogy a gyerekek véleménye és annak figyelembe vétele nem jogszabály adta korhatároktól kell, hogy függjön. A gyerekek 14 éves koruktól korlátozottan cselekvőképesnek számítanak a jog szerint, ami azt jelenti, hogy bizonyos esetekben indíthatnak jogi eljárásokat is. A 16 éves kor a digitális önrendelkezés korhatára, ami azt jelenti, hogy 16 éves kortól nem csak figyelembe kell venni a véleményét, hanem nem is lehet ellentétes döntést hozni a digitális jelenlétével kapcsolatban. Nyugat-Európában már vannak precedens esetek arra vonatkozólag, hogy gyerekek indítottak jogi eljárásokat szüleik ellen a kéretlen digitális jelenlétükkel kapcsolatban.
Milyen negatív következményei lehetnek, ha egy kisgyerekről ilyen kiszolgáltatott helyzetben készült fotót, videót tesznek közzé?
A gyerekről való posztolás sokszor azt is jelenti, hogy bensőséges, intim élethelyzetekbe nyújtunk bepillantást. Az életünk olyan tereibe, ahova általában nem engedünk be idegeneket. Ahogyan korábban is említettem, a visszaélés kockázata annál nagyobb, minél intimebb helyzetben szerepel egy gyerek a posztban, illetve minél bensőségesebb az a pillanat, ami meg lett osztva akár képpel, akár kép nélkül. A visszaélés jelenthet jogosulatlan letöltést vagy megosztást olyan felületeken, amelyeknek célja a gyerek (szexuális vagy egyéb célú) kizsákmányolása.
Sokan nem gondolják, de visszaélési lehetőség a személyes adatok kiposztolása, mint például a gyerek neve, születésnapja, óvodája, iskolája, kedvenc plüssének a neve - ezekkel később könnyebben megközelíthetővé válik a gyerek, könnyebben férkőzhetnek a bizalmába rossz szándékú felnőttek. A gyerek privát környezetének megosztása is nagyon intim információkkal szolgál, például a szobájában, ágyában készült fotók.
Azonban fontos még, hogy nem csak annak lehet negatív következménye, ha valakiről kiszolgáltatott helyzetben lévő képet posztolnak. A pozitív testkép nagyon fontos a lelki és testi egészség szempontjából. Hogy mi befolyásolja legerősebben a saját test elfogadását? A másokkal való összehasonlítgatás, és egy tökéletesnek tűnő, de nem valódi világgal való szembesülés nap nap után (pl. az Instagramon).
Ez hatalmas kihívás – főleg akkor, ha az a tény nem ismert a gyerek előtt, hogy a posztok jó részén megjelenő fotók manipuláltak, megszerkesztettek, és nem az igazi valóságot mutatják.
Ha tudatos szülő akarok lenni, mire kell odafigyelnem családi fotók megosztása előtt? Mivel kell tisztában lennem?
A gyerekek számára fontos, hogy szüleiktől és a számukra fontos felnőttektől jó mintákat kapjanak a digitális világban való viselkedésről, hiszen ez alapozza majd meg azt is, hogy ők mennyire lesznek tudatos digitáliseszköz- és internethasználók. A felelős online szülőséghez akár a fent említett hüvelykujjszabályok betartása elegendő, de a legfontosabb: ne tegyél olyat, ami árthat a gyereknek. Vonjuk be a gyereket a róla szóló döntésekbe, ne posztoljunk a tudta és hozzájárulása nélkül. Tartsuk tiszteletben az emberi méltósághoz való jogát és ne osszunk meg róla sértő vagy kiszolgáltatott helyzetben készült, pl. meztelen képeket. A gyereknek is van magánélete, ennek a védelme a szülő felelőssége. A gyerekeknek online is jár a védelem az erőszaktól, így ne hozzuk soha olyan helyzetbe, amikor a képeivel bárki visszaélhet. És végül a legfontosabb: tartsuk tiszteletben azt, hogy mi a gyerek legfőbb érdeke.