Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna: Sok szülő nehezen fogadja el, hogy tőlem nem egy tablettát kapnak
Rögtön adódik a kérdés, hogyan dolgozik pontosan egy pszichoszomatikus gyerekorvos, de azt laikusként is sejtem, hogy nem ez a „legkényelmesebb” ága a szakmának. Olyannyira nem, hogy már a szükséges tudás elsajátítása is komoly utánjárást igényel, kifejezetten ezt a szemléletet – pláne a gyakorlatot – ugyanis hazánkban egyáltalán nem is oktatják. Hosszú utat járt végig Dr. Aschenbrenner Zsuzsanna gyermekorvos is, aki az egyetemen kapott eszköztárában kezdetben sokszor hiába kereste a választ kis páciensei problémáira. A doktornő gyakran olyankor lép be a képbe, amikor a kizárólag hagyományos módszerekkel dolgozó kollégái már felteszik a kezüket.
– Ez a személet segít felgöngyölíteni az okokat akkor is, ha nincs konkrét szervi ok a háttérben.
Hiszen az embernek nemcsak teste és szervei vannak, hanem lelke, mentális háttere is, amelyek szintén közrejátszhatnak a fizikai tünetek kialakulásában – magyarázza a gyermekorvos. Rögtön meg is erősít abban, hogy ez nem a könnyebb út, ami az orvoslást illeti: jóval szerteágazóbb tudást, komplexebb szemléletet, és sokkal, sokkal több időt igényel.
– Egyes felmérések szerint a magyar állami ellátásban átlagosan 3-5 perc jut egy-egy páciensre, amibe gyakorlatilag semmi nem fér bele…
Ha a szervi okokat kizárják, az orvosok általában tüneti kezelést javasolnak, ritkán járnak utána a panaszok valódi gyökerének, az végképp nem fér bele például, hogy feltárják a testi problémák és a családi viszonyok, a munkahelyi környezet közti összefüggéseket.
Az „eredmény”: gyakran a nem múló, visszatérő panaszok és felesleges vizsgálatok sora…
Nincs ez másként a gyermekeknél sem, sőt. A gyerekek jelentik sokszor a leggyengébb láncszemet a családban, ők érzékenyebbek és sebezhetőbbek még a felnőtteknél is, hiszen nekik még nincsenek megküzdési stratégiáik a megterhelő, stresszes helyzetekben.
A legkisebben szavakba sem tudják önteni, mi a bajuk – ilyenkor jelennek meg a testi tünetek. Kis „indikátorokként” jelzik például, ha megborul az egyensúly a családban.