– Mindig is arra készültél, hogy kozmetikus leszel és majd alapítasz egy saját kozmetikai márkát?

– Sokan meglepődnek rajta, hogy bár a kozmetikumok világa mindig is vonzott, az eredeti szakmám mégsem kozmetikus, hanem gazdasági mérnök és külkereskedő. A kíváncsiság hajtott, amikor 10 év külkereskedelmi munka után, már kétgyermekes anyukaként beiratkoztam a kozmetikus iskolába, majd az elvégzése előtt nem sokkal, a SOTE egészségügyi szakkozmetikus képzésére. Pályakezdőként is magasak voltak az elvárásaim és már akkor feltűnt, hogy nincs a piacon egy olyan termékcsalád, amelynek minden tagja kifogástalan lenne összetételét és arányait tekintve. Ez nagyon felpiszkálta a kíváncsiságomat és arra ösztökélt, hogy beleássam magam a hazai és nemzetközi szakirodalomba, orvosi könyveket, többszáz éves leiratokat, receptúrákat bújtam, majd az összegyűjtött tudásanyagból építkezve én magam is publikáltam cikkeket. 2013-ban pedig ezek alapján szerkesztettem az Időtlen szépség című könyvemet, amely sokáig ajánlott irodalom volt szakmai vizsgázók számára.

Mivel láttam a hiányt, hittem benne, hogy a régi receptúrákat kicsit felfrissítve létrehozhatok egy olyan bio és natúr minősítésű termékcsaládot, amely az ősi tudást ötvözi az új technológiákkal és új kivonási eljárásokkal előállított, de már régóta bevált, sokat bizonyított komponensekből építkezik. Így jött létre a Vintage Beauty, amelynek fejlesztésén azóta is szenvedéllyel dolgozok.

– Neked milyen elvárásaid vannak a kozmetikumokkal szemben? Miben hiszel és mi az, ami a tapasztalataid alapján igazolást nyert, hogy hatékony a bőrápolásban?

– Én a kevesebb több elvében, az ún. skinimalizmusban hiszek. A lényege, hogy kevés termék használatával koncentráljunk a bőr saját flórájának megőrzésére, esetenként visszaállítására. A bőr védekezőképességét ugyanis úgy tudjuk megőrizni, ha nem vékonyítjuk el a hámot, nem gyötörjük koptató, hámoldó, irritatív anyagokkal, hanem megadjuk és biztosítjuk számára azt a legkedvezőbb közeget, amiben optimálisan működhet. Sokan esnek a külsőségek, a csomagolás és a látványos reklámok csapdájába, melyek sokat ígérnek, de a termékek fontos paramétereiről, így például a bennük lévő hatóanyagok arányáról semmit sem árulnak el, pedig azok mennyisége meghatározó egy termék hatékonyságát illetően. Erre azért sem árt figyelni, mert a címkére akkori is rá lehet írni, hogy egy bizonyos hatóanyagot tartalmaz, ha csak minimális, néhány százaléknyi van benne. Ezen kívül az is nagy csapda, hogy olyanok gyártanak kozmetikumokat, akik soha nem láttak élőben emberi bőrt, nem is beszélve arról, hogy azok valós problémáival sincsenek tisztában, például nem tudják, hogy mondjuk egy rozáceás bőr milyen sokféle melléktünettel rendelkezhet, mit szeret és mit nem, ezt a tudást ugyanis csak a gyakorlatban lehet összeszedni. A bőrelváltozásokkal általában nem, vagy csak marginálisan foglalkoznak, inkább a bőrtípusra koncentrálnak, ami megítélésünk szerint fontos, de másodlagos.

A szalonban immár 14 éve minden hónapban megközelítőleg 500 arckezelést végzünk, így van rálátásunk, hogy melyik bőr milyen árnyalatokban értelmezhető és azokat milyen hatóanyagokkal tudjuk befolyásolni. Jó kozmetikumot csinálni csapatmunka, kell olyan szakember, aki ért a bőrhöz, egy másik, aki vegyészként össze tudja rakni a terméket és kell egy harmadik, aki kettőjük között közvetít és dekódolja az információkat.

– Mit tanácsolsz, hogyan válasszunk kozmetikumot? Mit tehetünk, hogy ne érezzük magunkat átverve?

– Soha ne higgyünk a csomagolásnak, akármilyen tetszetős is, helyette inkább mindig az INCI-t (az összetevők listáját) olvassuk el alaposan: ha extract vagy oil szó szerepel benne, akkor lehet bizalmunk, de ha tele van olyan összetett szókapcsolattal, amit ki sem tudunk olvasni, akkor jobb, ha elkezdünk gyanakodni. Az is árulkodó jel, ha túl gyorsan következik a receptúrában a glicerin, vagy a parfüm szó, az ugyanis arra utalhat, hogy az adott terméknek szegényesebb az összetétele. Érdemes odafigyelni az allergén komponensekre is, például a magas illóanyag tartalomra, mert ha túl sok van egy krémben, az allergiás reakciót válthat ki. Érdemes kicsit utánaolvasni a hatóanyagoknak, komponenseknek, hogy a boltban okosan tudjunk dönteni és ne a csillogót, a csomagolása alapján sokat ígérőt, hanem a kedvezőbb, tartalmasabb összetételűt válasszuk.

– Hollandiába is kivitted a Vintage Beauty szemléletet és termékcsaládot. Mit tapasztaltál, a holland nőknek mennyiben mások a szépségápolási szokásaik?

– Bár sokan nem gondolnák, de míg a magyar kozmetikai kultúra világelső, addig ezen a területen Hollandia még nagyon gyerekcipőben jár. A kozmetikus képzésnek sincs olyan komoly szakmai háttere, mint nálunk. A mi protokolljainkat azonban azért nehéz adaptálni Nyugaton – már ha egyáltalán lehetséges –, mert kint teljesen más a rendszer, az ottani kozmetikusoknak jogilag jóval szűkebb a mozgástere: egy tízes skálán ők maximum háromig mehetnek el, míg mi akár hétig is. Érdekes, hogy Hollandiában a nálunk évtizedek óta bevált „nyomkodásos” tisztítási technika sem elterjedt.

A bőrápolási protokollt tekintve a holland nők szeretik a nagyon bio, natúr vonalat, de közkedveltek a drága luxusmárkák is. Ez utóbbiak használatát azonban nem a sznobizmus hajtja, hanem inkább a biztonságra való törekvés, mert azt gondolják, hogy egy Chanel vagy Dior biztosan nem okoz csalódást. A hollandok rigorózus piacvédők, ami nem holland, az legyen bármilyen jó, eleve handycappel indul náluk. Ezt a hozzáállást egyébként érdemes lenne nekünk, magyaroknak is elsajátítani. Meg kellene tanulnunk a hazait preferálni, ahelyett, hogy tízezer kilométerről hozunk be termékeket, hatalmas ökológiai lábnyomot generálva. Jó lenne megbecsülni azt, ami magyar, merthogy alapanyag tekintetében ugyanazt használjuk, mint az ausztrálok, a koreaiak vagy az amerikaiak, ráadásul minél közelebbről érkezik egy termék, annál kevesebb konzerváló anyag van benne.

– Tegyük azt is kicsit helyre, hogy mit várhatunk el egy kozmetikai kezeléstől vagy egy minőségi kozmetikumtól és van-e létjogosultsága szerinted a botoxnak vagy a hialuronsavas töltéseknek a tudatos bőrápolásban?

– A kozmetikus feladata a hám épségének megőrzése, szépségének ápolása. A hámot ápolni kötelező, hiszen az az első védvonalunk, ha az nem egészséges, akkor a bőrünk sérülékennyé válik, elveszíti szépségét, ragyogását, egészségét és ezzel veszélybe kerülnek a mélyebb rétegek is. Aki szép bőrt szeretne, annak a rendszerességre és a következetességre kell nagy hangsúlyt fektetnie. Ha csak egy olcsóbb patikai krém áll rendelkezésre, az is jobb napi kétszer, mint az extra, mindentudó krém hébe-hóba. A botox, amely az ideg- és izomsejtek működését blokkolja, vagy az irha kocsonyás állományát feltöltő hialuronsavas kezelés egyértelműen orvosi kompetenciába tartozik, de ne várjunk ezektől csodát, ha a hám nem egészséges és ez egyértelműen látszik is rajta. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a legfontosabb a hám ápolása! Mértékkel jöhet a botox is, például a már kialakult törésekben.

Még nem tudjuk, hogy okoz-e módosulást a DNS-ben, kiürül-e maradéktalanul, mit indukál a szervezetünkben. És ott a hialuronsav kérdése is, ami be tud csomósodni, el tud vándorolni és lehet aszimmetrikus is a végeredmény, vagyis létező kockázatokat hordoz magában. Ráadásul az ember önképe bizonyíthatóan megváltozik ezeknek a szépészeti beavatkozásának a hatására. Ha a saját arcunkat, vonásainkat szeretnénk megőrizni, akkor leginkább a hám tudatos, rendszeres, intelligens ápolása jelenti azt a megoldást, ami hosszú távon is kielégítő lehet és ez nem a krémek sokféleségében rejlik, hanem abban, hogy megismerjük és megértsük a bőrünk működését, megtanuljuk észrevenni és dekódolni a jelzéseit és tudjuk, hogy mikor melyik „fegyvert” vegyük elő, mi a megoldás az esetleges problémáira. Ez nem egy bonyolult kódrendszer, odafigyeléssel és kellő tudatossággal meg lehet tanulni.

– Mit tanácsolnál azoknak, akiknek fontos a szép, egészséges bőr?

– Az első tanácsom, hogy komolyabb bőrproblémával mindig forduljunk bőrgyógyászhoz! A második, hogy csak óvatosan a savakkal! Bár a „savazásnak” most nagy kultusza van, egy hétnél tovább semmiképpen sem szabad használni ezeket az erős anyagokat és maximum csak éjszakára. A szalonban pontosan azért nem alkalmazzuk őket, mert még egy tapasztalt szakember számára sem kiszámítható, hogy milyen mélyre diffundálnak és mennyire roncsolnak. Sajnos hatalmas biznisz, mi azonban nem egyszer látjuk a végeredményt: a papírvékonyságúra koptatott és ellenállóképességét teljesen elvesztett bőrt. Másfél-két év alatt ugyan helyre lehet hozni, de a pergamenvékonyságú bőrrel, az áttetsző erekkel és az extra érzékenységgel elég nagy árat fizetünk érte. Ráadásul ez a végletesen elérzékenyített bőr elveszíti az ellenállóképességét is a fertőzésekkel szemben, gyakran begyullad és aknék alakulnak ki rajta. Ha nem kezelik helyesen, még tovább sokkolják extra erős hatóanyagokkal, akkor az maradandó hegesedést (atrófiás hegeket) is okozhat. Ilyenkor a tűs mezoterápia, a nagyon tiszta, természetes hatóanyagok jelentik a megoldást, azok segítségével tudjuk visszaépíteni a bőr volumenét, valamint célzott kozmetikumokkal, de ez legalább másfél-két éves procedúra. Nagyon remélem, hogy az összes, lakossági forgalomban lévő agresszív sav előbb vagy utóbb tiltólistára kerül, mert iszonyatos veszélyeket rejt magában, pláne szakavatatlan kezekben. Ugyanez igaz a retinoidokra is, azokról sincs sokkal jobb véleményem.

– Te hogy látod, miben rejlik a kozmetikai ipar jövője?

– Egyértelműen a tisztulásban, hogy mindenki a maga lokációjában gyártott termékeket kezdje el preferálni és felhagyjon a messziről jövő termékekkel kapcsolatos csodavárással, továbbá, hogy a kozmetikumokat megtisztítsuk a környezetkárosító csomagolóanyagoktól, a szintetikus összetevőktől, a hosszú távon bőrkárosító kétes anyagoktól. A jövő az olyan sokfunkciós kozmetikumoké, amelyek tiszta alapanyagokból épülnek fel. Ezek rendszeres használata az, ami képes szép, egészséges állapotában konzerválni a bőrt, művi beavatkozások nélkül. Minden nap látjuk magunk körül a sztenderdizált arcokat, amelyek egyformák, megcsináltak, de szépnek vagy harmonikusnak, autentikusnak meg különösen nem nevezhetőek. Azt gondolom, hogy ez semmiképpen sem lehet a jövő. Az arc fiatalságának megőrzésében sokkal inkább az olyan természetes módszereknek van létjogosultsága, mint az arctorna és az arcjóga. Ha pedig még a hámot is megfelelő tudatossággal és főleg rendszerességgel ápoljuk, az életformánkat pedig legalább ennyire a letisztult, ésszerű megoldások irányába visszük el, az a legszebb, legegészségesebb konzerválódást és egy csodálatosan természetes öregedést hoz, az önazonosság jegyében.

Galériánkban találhatók különböző arcjóga gyakorlatok!