A bőrben természetesen megtalálható kollagén és elasztin biztosítják a rugalmas, feszes szerkezetet. Fiatalon még erős a bőrünk dermális szövete, mivel sok benne a kollagén rost és elasztin fehérje, ám ezek az idő előrehaladtával folyamatosan gyengülnek, szervezetünk kevesebbet termel belőlük, így csökken a bőr turgora, vagyis megereszkedik, petyhüdtté válik, száraz és ráncos lesz. Az öregedés folyamata mindenkinél egyéni, de általánosan 25 éves kor után indul be, és 35 felett válik látványossá. A káros szokások (, mint például a dohányzás) és a környezeti hatások (erős UV-sugárzás, szmogos levegő) pedig csak tovább rontanak a bőr állapotán, és jelentősen felgyorsíthatják az öregedést.

A legtöbben a harmincadik születésnapjuk után kezdenek el foglalkozni az öregedéssel, ilyenkor vásárolják az első anti-aging arckrémjüket. A megfelelő hatóanyagú kozmetikumok tényleg segíthetnek lassítani a ráncok, pigmentfoltok megjelenését, ám mivel a bőröregedés egy komplex biológiai folyamat, a krémek önmagukban nem képesek megelőzni a barázdákat és az arc megereszkedését. De akkor csakis a drága és invazív plasztikai műtétekkel őrizhetjük meg fiatalos külsőnket? Szerencsére ez nem így van, mert ezen a téren is igaz, a szinte már közhelyen mondás, miszerint nemcsak a külső, hanem a belső is fontos. Az étkezés például óriási hatással van a bőrünkre.

Azt már eddig is tudtuk, hogy az étrendünk negatívan és pozitívan is befolyásolhatja kültakarónk állapotát. A vitamindús gyümölcsök és zöldségek, vagy az omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri halak például sokat tesznek a szép bőrért, ezzel szemben a hozzáadott cukrot tartalmazó ételek gyorsítják az öregedést, mert roncsolják a kollagénrostokat. De egy új kutatás azt is bebizonyította, hogy nemcsak az számít, hogy mit, hanem az is, hogy mennyit eszünk!

A Columbiai Egyetem tudósai 218 normál testalkatú és enyhén túlsúlyos ember táplálkozását vizsgálták két éven át, közben pedig többször is felmérték bőrük biológiai életkorát is. Ehhez epigenetikai vizsgálatokat alkalmaztak, amelynek során a sejtek DNS-ének és a DNS-hez kapcsolódó fehérjék változásait is figyelemmel kísérik. A tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy a kalóriacsökkentés befolyásolja-e az öregedéssel összefüggő molekuláris folyamatokat. A résztvevők átlagosan 12 százalékkal kevesebb kalóriát fogyasztottak naponta, és ennek következtében 2-3 százalékkal lassabban öregedett a bőrük. Ez elsőre nem tűnik jelentős különbségnek, de a kutatás vezetői szerint, ha valaki hosszú távon, tehát legalább 15-20 évig odafigyel a kalóriabevitelre, akkor akár 15-20 százalékkal csökkentheti a bőröregedés ütemét.

Persze ez nem azt jelenti, hogy mostantól a feszes bőr érdekében koplalni kell, sőt a túlzásba vitt diéta éppen az ellenkező hatást váltja ki! Az alábbi galériában összegyűjtöttük, milyen kisebb módosításokkal faragathatsz le fölös kalóriákat az étrendedből: