Kényes téma, mégis beszélnünk kell róla: hogyan kéne kommunikálni a gyászról az online térben?
Saját veszteségünk
Nagyszüleink idejében még egyértelmű volt, mi a teendő nagy veszteség esetén: a gyászolók és a részvétet nyilvánítók is régóta bevett szabályok szerint jártak el és külsőségekkel is kifejezték veszteségüket és együttérzésüket. Ma jóval nehezebb dolgunk van, de nincs jó vagy rossz gyász. Ha mindennapjaid szerves része a közösségi média és olyan tragédia ér, ami megrengeti a hétköznapokat, természetes, hogy ennek online nyoma is lesz. Amennyiben a posztolás segít feloldani a nehéz érzéseket, nyugodtan használhatod “terápiás” céllal, mérlegelve az előnyöket és a hátrányokat is. Ha úgy döntesz, beszélsz a téged ért veszteségről, segítséget kaphatsz másoktól és te is támogathatod azokat, akikkel közös a fájdalmatok, a posztolás felidézi az elhunyttal közös élményeket és segít emlékének őrzésében is. A gyász ugyanakkor szenzitív periódus, online pedig nem mindig tudjuk úgy kifejezni magunkat, ahogy szeretnénk. Egy-egy a posztodra érkező komment akkor is érzékenyen érinthet, ha abban szemernyi rossz szándék sincs és az is megtörténhet, hogy bár támogató hozzászólásokra vágysz, ismerőseid nem tudják, hogyan reagálhatnának jól. Nézd el nekik, ha nincs megfelelő eszközük, esetleg mutasd meg nekik ezt a cikket.
Néhány fontos kérdést pedig magadnak tégy fel, mielőtt gyászposztot írsz:
- Megkönnyebbülést, enyhülést remélsz a poszttól? Jobban leszel néhány támogató kommenttől, vagy attól, ha kiírod magadból, amit érzel?
- Kikre tartozik az, amit mondani szeretnél? Lehet, hogy mondandódnak jobb helye lenne zárt csoportban, esetleg nem nyilvános posztban?
- Szeretnéd, hogy az emberek megjegyzéseket fűzhessenek a posztodhoz és akarsz-e illetve tudsz-e válaszolni ezekre? Posztod alatt korlátozhatod is a hozzászólásokat, így csak az keres meg majd személyesebb részvétnyilvánítással, akinek több energiája van egy szomorú szmájlinál, és akivel közvetlenebb kapcsolatot ápolsz.
Mások gyásza
Ismerőseink veszteségeinek lereagálása nagy tapintatot igényel. Ha az online térben ismerősöd ilyen megosztásával találkozol, vedd fontolóra az alábbiakat:
- Tudatosítsd magadban az érzéseidet, mert így tudsz hiteles lenni a részvétnyilvánításban is. A „Nagyon sajnálom”, a „Le vagyok sújtva” és a „Nem találok szavakat” sem közhelyes, ha valódi és átélt érzések vannak mögötte.
- Fogadd el, hogy mindenki másképp gyászol, akár olyan módon, amivel neked nehéz azonosulnod. Nincs most szükség okvetetlenkedő megjegyzésekre.
- Nem kell mindent tudnod arról, mi történt – érintett ismerősöd valószínűleg éppen annyit oszt meg fájdalmából vagy az elhunyttal történtekből, amennyi neki komfortos.
- Támogass – szerettét elvesztő ismerősöd talán maga sem tudja, mire vágyik, amikor posztot oszt meg, de azzal, ha támogatóan lépsz fel, biztosan nem lősz mellé.
- Nem kell tanács vagy bölcsesség és „Az idő begyógyítja a sebeket” vagy a „Pontosan tudom, mit érzel” típusú hozzászólások nem segítenek, mert teljesen egyedi ki hogyan és milyen módon küzd meg a nehéz érzésekkel.
- Ne licitáld túl a veszteséget – nem az ismerősöd gyászposztja alatt van tere annak, hogy saját fájdalmad mértékét hangsúlyozd.
- Óvatosan az emojikkal! Bár szokás hangulatjelekkel kifejezni az együttérzést, közelebbi ismerőseinknek inkább egy-egy mondattal és még inkább személyes üzenetben nyilvánítsuk ki részvétünket.
- Csak a bejegyzés alatt, vagy privát üzenetben nyilvánítsunk részvétet, ne írjunk ismerősünk falára és ne jelöljünk be más gyászolót közös ismerősünkről szóló posztban.
Közös veszteségeink
Az ismert emberek halálhíre sokféle érzelmet felerősíthet, ráadásul ezekben az esetekben mindenki érintettnek érzi magát, akár pozitív, akár negatív érzelmekkel viseltetett az elhunyt irányában. Az utóbbi időben több méltatlan példát látunk a közösségi gyász működésére. Mielőtt ismert ember halálával kapcsolatban posztolsz vagy kommentelsz, az alábbiakat érdemes átgondolnod:
- Elegendő információd van arról, mi történt, megfelelő forrásból tájékozódtál a hírről?
- Valóban erősen megmozgat a halálhír? Eddig is követted munkásságát/életét, vagy inkább a halálhír kapcsán látott posztok ingerelnek megszólalásra?
- Milyen pozitív hozadéka lenne a posztodnak, kommentednek?
- Kinek szólna a bejegyzésed, hozzászólásod? Hitelesnek érzed magad a gyászoló pozíciójában?
- „Jót vagy semmit” vagy legalább „Jól vagy sehogy” ! Ne állj be a gyalázkodók sorába és ne terjessz féligazságokat sem, hiszen az, aki felé indulataid csatornáznád, már nem tud védekezni.
- Erős düh, káröröm vagy más negatív érzelem munkál benned? Inkább aludj rá egyet, hogy ne legyél a méltatlan folyamatok elindítója és fenntartója.
Ez a cikk a JOY magazinban jelent meg.