Biztos kézzel irányítani egy komplett stábot, gyors, határozott döntéseket hozni, művészileg önállónak maradni: csupa-csupa férfiasnak tartott kompetencia, amikkel kapcsolatban a kamera mögötti ingoványos terepen a nőknek meggyőzően kell helytállnia.

Magyarországon jó néhány nő bizonyította már be, hogy a legnagyobbak között a helye. Ennek szellemében választottam ki néhány világszintű, vitathatatlanul jelentékeny alkotót és néhány személyes kedvencet is, akik közül többen mostanában kezdték el bontogatni – a honi filmgyártás átalakulása miatt esetenként meggyűrt – szárnyaikat.

Mészáros Márta

Az egyik legismertebb és legelismertebb magyar női rendező, akinek több évtizedes munka és számtalan magyar és nemzetközi díj van a háta mögött: a Napló-sorozat (Napló gyermekeimnek, Napló szerelmeimnek, Napló apámnak, anyámnak), az Örökbefogadás vagy az Aurea Borealis a magyar filmtörténet kiemelt lapjain szerepelnek. Mészáros gyakran foglalkozik társadalmi-politikai kérdésekkel, különös tekintettel a világba vetett női sorsokra. A Naplókat még tizenévesként láttam, s hiába értettem keveset a filmek direkt politikumából, Czinkóczi Zsuzsa és a többi szereplő remek ábrázolóképességén keresztül több implicit tudást és megértést szereztem, mint középiskolai törikönyvekből.

Enyedi Ildikó

Az 1989-es Az én XX. századom című filmjével debütált, amely után több remekművet is rendezett (Simon mágus, A bűvös vadász, legutóbb pedig A feleségem története). Legismertebb filmje a 2017-ben készült Testről és lélekről, amellyel elnyerte a Berlinale Arany Medve díját, és egészen Oscar-jelölésig jutott a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Borbély Alexandra és Morcsányi Géza bizarr, mégis szépséges történetében két sérült ember minden éjjel ugyanazt álmodja, s ez az azonosság teremti meg köztük az igazi szerelmet.

Galériánkban további fontos magyar rendezőnőkről olvashatsz!