Az idő azóta kurtább lett, kevesebb könyvet veszek a kezembe, így hát a termést igyekszem minél hatékonyabban kiválogatni, akár kortárs szépirodalomról, akár klasszikusokról, akár krimikről van szó.

Az Animus megjelenéseit mondjuk akkor is várom, ha bizonyos skandikrimi-típusokat már nem igazán tudok élvezni, legfőképp az önismétlések, a műfaji megfáradtság és az egyre hihetetlenebbé váló fordulatok okán. A szekunder izgalom átélése meleg és biztonságos otthonomban azonban olyan tűzkarika, amin újra és újra átugrok, akkor is, ha a veszélyesnek tűnő lángokat csupán ledgyertyák árasztják.

Nézzünk öt újabb megjelenést a kínálatból. Hármat gyorsan kivégeztem közülük, a többi ott figyel a könyvespolcomon arra várva, hogy minél több borús januári estét töltsek el rémséges társaságukban.