Egy életérzés, amiért újra és újra visszatérünk az Operettbe

A cigánybáró 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór A cigánybáró című kisregénye nyomán. A mű azonnal a halhatatlan nagyoperettek sorába emelkedett, népszerűsége azóta is töretlen, hiszen egyszerre ígér felejthetetlen szórakozást és gazdag zenei élményt: története kincsek és kalandok világába vezeti a közönséget, ahol szenvedély, romantika és izgalmas fordulatok váltják egymást, zenéje, a cigányzene tüzes ritmusa, a csárdás elevensége és a keringő varázslatos dallamai, úgy ragadnak magukkal, ahogy csak kevés mű képes. Pfeiffer Gyula Liszt Ferenc-díjas karmester, az előadás zenei vezetője szerint a mű egyszerre könnyed, befogadható és mégis mozarti tisztaságú.

A darab szereposztása is parádés, hiszen a nagy nevek mellett új arcokkal és hangokkal is találkozhatunk. Kiss-B. Atilla főigazgató az Operettszínház Tálentum Programjáról beszélve kiemelte, a fiatal művészek színpadi bemutatkozása ma már az intézmény egyik alapértéke, ezért is kapnak lehetőséget a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Egyetem, valamint a Pesti Broadway Stúdió fiatal tehetségei. A cigánybáróban ennek újabb szép példáját láthatjuk: a szereplőgárdához ezúttal a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának tehetséges végzettje, Szilágyi Szilvia csatlakozik Czipra, a cigányasszony szerepében.

Páratlan zenei- és látványvilág, mély mondanivalóval

A cigánybáró azzal a páratlanul gazdag élmény- és látványvilággal is megdobogtatja a közönség szívét, amelyet a Kossuth-díjas Bozsik Yvette rendező-koreográfus, a Rubányi Vilmos és Vágó Nelly-díjas Túri Erzsébet díszlettervező valamint a Ferenczy Noémi-díjas Berzsenyi Kriszta jelmeztervező álmodtak meg. A darab látványvilága a világegyetemet alkotó öt elem szimbolikájára épül, amely finoman, apró részletekben jelenik meg és egyszerre hat az érzékekre és az érzelmekre. Az előadás képei szinte hullámzanak, színei élnek, a mozdulatok pedig úgy kísérik a történetet, mint egy nagy ívű festmény, melyet a zene foglal keretbe. Az operett az első taktus felcsendülésével magába szippant kicsiket és nagyokat, és csak sodródunk a mesével.

A cigánybáró azonban nem csupán könnyed szórakozást és kalandot ígér, üzenete, a darab által közvetített gondolatok napokkal később is velünk maradnak.

„A nagy vagyon és a megrészegítő siker hajszolása, a materiális javak felhalmozása gyakran értékmérőként kap szerepet a mindennapjainkban, ellenben A cigánybáró főszereplőjének nem ez számít” – nyilatkozta korábban a rendező Bozsik Yvette A cigánybáróról.

A darab felveti a kérdést, hogy mivégre vagyunk a világon, mi is a célja az életünknek? A rendező szerint a főhős Barinkay belépője éppen ezért katartikus élményt adó kulcsmomentuma az előadásnak. Pozitív, nyitott és bátor hozzáállása egyszerű, mégis erős üzenetet hordoz mindannyiunk számára: nézz előre, légy merész és célhoz érsz. Jókai alapműve rendkívül részletgazdag, és az író a Szaffiban szereplő alakok jellemrajzát kivételes érzékenységgel árnyalta. Az eredeti történet művészi finomsággal szól a cigányságról, a szabadságvágy természetéről, az elfogadásról és a valódi értékek kereséséről. Ezek a gondolatok a színpadon eleven és életteli formát kapnak.

A fantasztikusan komplex előadás utat talál a nézők lelkéhez és önfeledt kikapcsolódást nyújt mindenki számára. Egy olyan élményt, amely egyszerre képes felrázni, ellágyítani, megnevettetni és elgondolkodtatni. A szereplők és az alkotók közös munkája olyan atmoszférát teremt, amelyben valóban úgy érezhetjük, részesévé váltunk a történetnek. Ha van olyan előadás, amelyet 2026-ban látni kell, ez az.