Nyárbúcsúztatás, őszköszöntés: kedvenc slágereink a határhelyzetről
A jó öreg Vivaldi óta tudjuk, hogy az évszakok sajátos hangulata jól megzenésíthető. Ám csak a XIX. századi Romantikában vált általánossá, hogy a környezet, az időjárás a hősök/szereplők belső hangulatát tükrözze. Azóta azonban le sem szoktak az írók, művészek, zenészek a külső és belső világ megfeleltetéséről.
KFT – Balatoni nyár
Nem véletlen, hogy ez a nyárbúcsúztató dal a KFT talán legnagyobb slágere. Melankolikus hangulatával és hétköznapi, mindenki számára ismerős apró kis életképeivel tökéletesen adja vissza a nyárvégi depresszió hangulatát. Az élmények, ha mégoly szimplák, egyszerűek voltak is, fájdalmasan eltűntek, emlékalbummá formálódtak a fejünkben – és a szívünkben.
Ed Sheeran – Autumn Leaves
Ha létezik, hogy egy dalnak színe van, az Autumn Leaves egészen bizonyosan narancsos barna, mint a frissen hullott levélszőnyeg. Természetesen egy elveszett vagy elmúlt szerelemhez kapcsolódik a hulló levelek képe és a csendes, fénypászmás hangulat, mégis az embernek az jut eszébe: minél több levél hullik le, annál több napfény fér be az erdőbe. Különleges atmoszféra, erre a különleges, átmeneti időszakra.
Máté Péter – Hull az elsárgult levél
A fájdalmas őszi levélhullás és az elvesztett/elmúlt szerelem összefogódzkodnak az ember lelkében. Ha egy érzelmileg megfelelő pillanatban csendül fel zongoraszólam egyértelműen sírásra görbíti a szánkat. Kint a levelek, bent az érzelmek kavarognak és Máté Péter csodálatosan dekadens énekhangján sír a fáradt őszi szél.
A-Ha – Summer moved on
A legtöbben pörgős, lelkes hangulatú szintipop dalairól ismeri az A-Hát, mint a Take on me. A Summer moved on másodvirágzásuk egyik vezető himnusza, Morten Harket tinédzseres tenorján itt már átüt az őszülő halánték bölcsessége. Maga a dal is az életkori váltásról szól, a nyár megállíthatatlanul elmúlik, a dolgok érthetetlen módon kiüresednek és mi hiába kiáltjuk, hogy „Maradj még!”. Szép, fájdalmas felismerés, hogy az időt, a változást feltartóztatni nem lehet.