Lábas Viki: "Hallom, ahogy mosolyogtok!"
Február 18-án este, a Lurdy Moziban került megrendezésre immáron 15. alkalommal, a
vaksötét koncert. Az esemény különlegessége, hogy az egész nézőtér és a Margaret Island zenekar egyetlenegy fényforrás nélkül adott koncertet.
Bevallom, én régóta nagy rajongója vagyok a csapatnak, sok koncertjükön részt vettem,
mert olyan fantasztikus energiákkal dolgoznak, amelyek az ember szívét érintik meg. Nem is
csoda, hogy a koncert első három dalán patakokban folytak a könnyeim. Na de ezután a
sötétben, csukott szemmel óriási bulizásba kezdtem. Hihetetlenül furcsa élmény volt így a
sorok között táncolni.
Hihetetlen ereje van annak, ha az ember kizárja pár percre, esetleg órákra a látását. Tudtad,
hogy az ingerek 80%-a a szemünkön keresztül érkezik? Ha viszont ez megszűnik, akkor az
összes többi érzékszervünk el kezd felerősödni, és valóba - ahogyan Viki is mondta a koncert közben, halljuk, ahogyan a mellettünk ülő mosolyog.
A koncert a Bodor Tibor Kulturális Egyesületnek köszönhetően jött létre, korábban a Budapest Bárnak és a Bagossy Brothers-nek is megadatott, hogy ilyen nem mindennapi környezetben zenélhessen.
Az Egyesület Bodor Tibor színművész munkássága előtt tiszteleg, és az általa indított hagyományokat ápolja. A művész úr élete során közel 9000 órányi hanganyagot olvasott fel a vakok és gyengénlátók számára, ezek közül a könyvek közül pedig a digitalizálást követően jelenleg is közel 400 kötet ma is elérhető.
Unokája, Puskás Kata Szidónia kötelességének érzi, hogy továbbvigye nagyapja munkásságát. Kata több érzelmileg megmozgató dologról is mesélt, például arról, hogy nekünk ez a lámpa a koncert végén felkapcsolódik, de vannak olyanok, akik számára már csak a sötétség marad.
Az Egyesületben több száz önkéntes dolgozik, akik maguk is olvasnak fel vakok és gyengénlátók számára, de mindig keresnek új embereket, akik szívükkel együtt becsatlakoznak ebbe a folyamatba.
A koncert után volt lehetőségem beszélni Lábas Vikivel, a Margaret Island énekesnőjével. Mivel magam is érintett anyuka vagyok, hiszen a kisfiam Down-szindrómás, nagyon érdekelt, hogy a zenekarnak, milyen kapcsolatuk van speckó, más emberekkel, mivel több érzékenyítő eseményen is láttam már a nevüket. Eddig azt gondoltam, hogy csak az “érzékenyít”, akinek van valamilyen közvetlen kapcsolata fogyatékkal élőkkel. De tévedtem. És ennek a tévedésnek nagyon örülök.
Viki elmondta, hogy a csapatnak fontos, hogy felelősséget tudjanak vállalni olyan ügyekben,
amelyek közel állnak hozzájuk. Hisznek az energia áramlásában és abban, hogy ha lehetőségük megadatott, akkor miért ne tehetnének egy szebb, elfogadóbb országért, hiszen, ahogy mondta:
Viki elmondta, hogy picit jobban izgulnak, hiszen ez az első ilyen koncertjük, amikor vaksötétben játszanak. Teljesen más eszközökhöz kellett nyúlniuk, hiszen nem tudták például feljegyezni, hogy melyik dal után melyik után jön. De a koncertet csodálatosan, tele érzésekkel, igazi összeszokott zenekarként élték meg - és mi is.
Jelenleg 85.000 látássérült él Magyarországon. Az érzékenyítés közös feladatunk, nem csak azoké, akiket érint. Fontos lenne, ha nyitnánk egymás felé, és nem fordítanánk még egyet a záron, ami elhatárol bennünket a többiektől.