Meglepetésünkre nem kaptunk egyöntetűen pozitív válaszokat, a gyerekek többsége nyilván nagyon várja, de akadt olyan is, aki kevésbé lelkes. Körkérdésünk június elején.

Ha néhány héttel ezelőtt tetszik engem megkérdezni, akkor azt mondtam volna, hogy iszonyúan várom a nyarat. De azóta beszedtem egy egyest matekból – elfelejtettem készülni a dogára -, és most sokkal fontosabb lett az idő, hogy ki tudjam javítani őket. Felelni fogok, amire nagyon készülök, úgyhogy semmi esetre sem koncentrálok a nyári programokra. Majd utána, ha sikerül visszajavítani az átlagomat. (Petra, 16)

Már régóta számolom a napokat, igazából alig várom, hogy vége legyen a sulinak. Az utolsó héten persze még egy csomó dogát megíratnak velünk, és ezt gyűlölöm én is, meg az osztálytársaim is. Kivéve a magyartanárt, mert ő ilyenkor már hagyja, hogy csak pihenjünk, és órán is beszélgetünk vagy filmet nézünk vele. Szerintem mindenkinek így kéne csinálnia, de sajnos nem szokták. (Vera 15)

Mit gondolsz? Nyilván várom. Elég hülye kérdés volt. (Lili, 14. Csak a méltóság megőrzése végett: ez a válaszadó nem tanítvány, hanem családtag volt…)

Ha nem tetszik leírni az igazi nevemet, akkor elárulom, hogy én nem várom a szünetet, mert eléggé tetszik az egyik nyolcadikos fiú, és így nem fogom látni egy csomó ideig. Ez elég rossz. De az meg jó lesz, hogy anyukámékkal elutazunk Horvátországba, és végre fürödhetek a tengerben és kipróbálhatom a búvárkodást. (Kinga, 12)

Sajnos elég sokat betegeskedtem ebben az évben, emiatt sokat hiányoztam, és nem lett olyan a bizonyítvány, amilyet szerettem volna. Úgyhogy most nem várom a szünetet, mert büntetésben is leszek, apukám elveszi a telefonomat néhány napra. Elég szomorú vagyok, de remélem, jövőre már jobban alakulnak a dolgok. (Béla, 14)

Galériánkban további öt tanulságos diákválaszt találsz!