Mi köze a Brassóinak egy vonatúthoz, és hogyan kapcsolódik Mohamed próféta a kaukázusi kefirhez? Innen erednek a földrajzi helyek neveit viselő ételeink

Borítókép: Mi köze a Brassóinak egy vonatúthoz, és hogyan kapcsolódik Mohamed próféta a kaukázusi kefirhez? Innen erednek a földrajzi helyek neveit viselő ételeink Forrás: Pexels/Rachel Claire
Az ember azt gondolná, hogy a különböző nemzetek konyháinak különlegességei azért kapták a nevüket az egyes városokról vagy helységekről, mert valamilyen úton-módon köthetők hozzá. Nem minden esetben van azonban ez így, hiszen egyes ételeknek semmi közük ahhoz a városhoz, amiről elnevezték őket!

Te gondolkoztál már azon, hogy a finom paradicsomos, fűszeres bolognai, amit minden hónapban legalább egyszer meg kell otthon főznöd a gyereknek, mégis miért ezt a nevet kapta? Ha az étteremben brassóit rendeltél, elméláztál azon, míg a pincér kihozta az ételt, hogy vajon mi köze van ennek a húsos-krumplis egytálételnek Brassó városához? És belegondoltál már, hogy mi van, ha az esti vacsoránál elfogyasztott párizsi egészen Párizs fényűző városából érkezett hozzád?

Vannak igen beszédes ételnevek, melyek kapcsán az ember olykor gondolkodóba esik, hogy vajon miért kapták egyes fogások azt az ominózus nevet, amit éppen viselnek. A városokhoz köthető ételelnevezések különös csokrot alkotnak, hiszen sokuknak gyakorlatilag semmi köze ahhoz a településhez, amelynek nevét előszeretettel viselik.

Híres emberek híres magyar ételei

Az ételek elnevezése terén a helyzet azért kicsit könnyebb a híres magyarjainkról elnevezett fogások tekintetében. Számos költőről, íróról, politikusról vagy közéleti személyről neveztek el ételeket. Az Eszterházy-rostélyost például egyesek Eszterházy Pál Antalhoz, az MTA egykori tagjához kötik, míg mások Esterházy Miklós alkotásának tulajdonítják ezt a szaftos répás-mustáros marharostélyost. Aztán itt van a Jókai-bableves, mely csodás regényírónk, Jókai Mór egyik kedvenc étele lehetett, feltételezések szerint édesanyja vagy felesége, Laborfalvy Róza készítette számára a legfinomabb bablevest.

Forrás: Pexels/Boryslav Shoot

Az Újházi-tyúkhúsleves korábban tyúk helyett kakassal készült, és Újházi Ede magyar színészhez köthető, a Székely-gulyás pedig feltételezhetően Székely József főlevéltároshoz. Miután Székely József ebédelni indult jó barátjával, Petőfi Sándorral, szomorúan konstatálta, hogy a kinézett helyen már nem maradt túl sok étel, ezért javaslatot tett a kocsmárosnak, hogy keverje össze a maradék savanyú káposztát némi szintén megmaradt sertéspörkölttel, így lett a kettő fúziójából a Székely-gulyás.

Közkedvelt cukrászsüteményünk, a rigójancsi egy veszprémi cigányprímásról kapta a nevét, aki nagy nőcsábász hírében állt. Rigó János egy pesti cukrászdában egyedi süteményt készíttetett egyik szerelmének, mely akkora sikert aratott, hogy róla nevezték el a csokis desszertet. A dobostorta mennyei krémjét pedig merő véletlenségből találta fel Dobos C. József, és amely azóta is rendületlenül hódít a cukrászdák kínálatában.

Galériánkból pedig megtudhatod, honnan származnak az egyes helységek nevét viselő ételeink és fogásaink!