Beszólt a nagymama, nem lett örökbefogadás
Emellett igazi idealisták voltak, és nagy adag szociális érzékkel áldotta meg őket a tervező. Mindig az elesettek hóna alá nyúltak, adtak aprót a koldusnak, adakoztak a Facebookon, közbeléptek, ha valaki a gyengébbet bántotta. Mikor a két lány, Flóra és Anna tinédzserkorba léptek, és egyre kevésbé voltak kíváncsiak a szüleikre, Roland úgy érezte, van még benne egy muníciónyi elpazarolatlan szeretet. Úgyhogy leült Katával, és felelevenítette fiatalkori ideájukat: segítsenek elárvult gyerekeken, és fogadjanak egyet örökbe.
Kata Rolandhoz hasonló nagy lélek volt, egyedül Anna és Flóra miatt aggódott kicsit: mit szólnak majd egy kistesóhoz? A lányoknak természetesen semmi kifogásuk nem volt a nemes tett ellen. Miért is lett volna? Volt elég pénzük, több ingatlanjuk, biztos szülői egzisztencia, liberális, támogató háttér, rengeteg szeretet. Rolandék beadták hát a kérvényt, a gyerek életkorát pedig 0 és 6 év között jelölték meg, származási megkötés nélkül.
Minden túl szép volt, túl idilli. A támadás nem várt helyről érkezett.
Flóra egyik nap feldúltan érkezett haza az iskolából. Az anyja faggatózására végül elárulta, hogy a nagyanyja, Anikó hívta fel Debrecenből. Nem kertelt, azonnal rátért egy horrorisztikus örökbefogadás-történet részleteire, melyben a nevelt gyerek kirabolta a szüleit, és eltűnt a teljes családi vagyonnal. Flóra próbált nevetni a dolgon, de látszott, hogy rosszul érintette a telefon. Kata nem csodálkozott rajta. Anyja karizmatikus figura volt, úgy tudott mesélni, hogy a hallgató szeme előtt minden kimondott szó életre kelt.
Csak azt nem értette, miért állt most neki megfúrni a tervet. Annak idején, néhány hónappal ezelőtt őt is beavatták, Rolanddal együtt leutaztak hozzá Debrecenbe, sétáltak, ebédeltek, kávéztak, meséltek. Ani nem bújt ki a bőréből örömében, hogy harmadszorra is nagymama lesz, de kifogást sem emelt. Mi ez a hirtelen színeváltozás?
Kata azonnal felhívta az anyját, és kérdőre vonta. Ani hangja megváltozott. Eltűnt belőle a szokott édeskés, kedveskedő szín, határozottan beszélt és ellenségesen. Igen, ő egyáltalán nem volt a terv ellen, de azóta beszélt az egyik szomszédjával, aki kétségbeesett, amikor meghallotta, hogy Katáék cigány gyereket akarnak örökbe fogadni. Az isten szerelmére, Ani, szörnyülködött, csak ezt ne tegyék! Mit akar a lányod, kockára tenni a két édesgyereke jövőjét? És elmesélte a sógora öccsének a barátjának a kollégájának a történetét, aki örökbe fogadott egy cigány fiút, és amikor az felnőtt, rászokott az italra, a nőzésre, majd fogta a család spórolt pénzét, és felszívódott vele. Mert ezek mind ilyenek, Ani, ne dőlj be nekik. Mi lesz így a kislányokkal?
De anya, próbálta Kata enyhíteni a feszültséget. Te is tudod, hogy bűnözőnek senki nem születik. Hogy dőlhetsz be ilyen primitív érvelésnek? Nem érdekel, közölte Ani szinte dühösen. Az unokáimról van szó. És ha az unokáimról van szó, nagymamatigrissé változom. Nem is értelek téged. Gondolj Annára és Flórára! Hogy fogja ez őket érinteni? Egyszerűen nem teheted meg velük!
Kata órákig beszélt az anyjával, Ani azonban rendíthetetlen volt. Kata azzal a dacos gondolattal tette le, hogy azért sem veszi figyelembe a rasszista aggodalmakat. Ani Debrecenben él, évente négy alkalomnál többet így sem látjuk. Szuper távnagymama, de sok vizet nem zavar a családi folyóban. Háboroghat a messzeségből, de majd belenyugszik, ha itt lesz a gyerekünk.
Az aknamunka erejével azonban nem számolt. Ani korábban ritkán használt Messengert, de a szomszéd hangulatkeltése után hetente csetelt az unokáival, és gyakran felhívta őket. Anna és Flóra egy idő már nem akartak kistesót. Hónapokba telt, mire nyíltan ki merték mondani, de akkor a szüleik elé álltak, és kendőzetlenül közölték: félnek az új jövevénytől, úgyhogy a szüleik inkább fújják le az örökbefogadást.
Kata és Roland már túl volt a pszichológuson, tanfolyamra vártak, annak ellenére, hogy érezték, immár ezer sebből vérzik a dolog. A gyerekeik akarata ellenére pedig nem dönthettek: sajgó szívvel, de elálltak a tervtől. Ani elégedetten dörzsölte a kezeit, és ezután ismét csak havonta csetelt az unokákkal, ahogy azelőtt.
Hogy miért hatott rá ilyen elementáris erővel a szomszéd rémtörténete: sosem derült ki.