Még kapható az ÉVA magazin aktuális, téli lapszáma, központban a slow life, a címlapon pedig a csodálatos Maráz Zsuzsanna ultrafutó! Kattints ide, hogy megtudd, hol szerezheted be a magazint, itt pedig akár online is megvásárolhatod!

MINEK NEVEZZELEK?

A boldogság nem egzakt dolog, nehéz volna univerzálisan megegyezni benne, pontosan milyen állapot is számít boldognak. De azt könnyű azonosítani, hogy milyen állapotok azok, amelyek biztosan nem lehetnek a boldogság. Ahogyan Émile Ajar (Romain Gary talán legsikeresebb álneve) ifjú hőse, a kis Momo az Előttem az élet című regényben megfogalmazza: „Azok a krapekok, akik szurkálják magukat, mind hozzászoknak a boldogsághoz, és az megbosszulja majd magát, mivel a boldogság épp a hiányáról nevezetes.”

Az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) szótára szerint a boldogság az élvezet, az öröm, a megelégedettség és a jóllét érzelme. Ugyanezen fogalomtár szerint az öröm a rendkívüli élvezet, gyönyörűség érzése, a szellem jóllét vagy megelégedettség miatti ujjongása. Az APA megkülönböztet passzív és aktív örömöt: az előbbi a nyugalmat, a dolgokkal való megelégedettséget jelenti, az utóbbi magában foglalja azt a vágyat is, hogy érzéseinket a környezetünkkel megosszuk, így több interakcióval jár. A magyar nyelv értelmező szótára szerint a boldogság a sorssal, a körülményekkel való (teljes) elégedettség érzelmi állapota, az öröm pedig egész lényünket átható derűs, vidám és kellemes érzés, valamint az általa keltett lelkiállapot. Az APA szótára szerint az öröm és a boldogság megélésében szerepet játszó jóllét az elégedettség állapota, amely alacsony stressz-szinttel, jó általános fizikai és mentális egészséggel, illetve jó életkilátásokkal vagy életminőséggel jár.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészség nem csupán a betegség hiányát jelenti, hanem a teljes testi, lelki és szociális jóllét állapotát. A mentális egészség pedig egy olyan jólléti állapot, amelyben az egyén képes megbirkózni a napi stresszel, lehetősége van kibontakoztatni a képességeit, tud produktív munkát végezni, és módja van bekapcsolódni emberi közösségekbe.

Korábban a boldogságot és a jóllétet egyértelműen az anyagi jóléttel és a gazdagsággal kötötték össze, mára azonban több kutatás is bebizonyította, hogy az emberek nem a leggazdagabb államokban a legboldogabbak, és szubjektív jóllétük sokkal inkább örömteliségből, egészségből, biztonságérzetből és közösségi létből áll össze. A jóllétet statisztikai szinten az emberi fejlettségi indexszel (Human Development Index, HDI) szokták értékelni, amely az oktatás, az anyagi javak és a születéskor várható élettartam részterületeit méri. Ez az index társadalmak statisztikai összehasonlítására jó lehet, de nem segít igazán közel jutni az egyének boldogságához, ahhoz a bizonyos mesebeli kék madárhoz.

A KÉK MADÁR VARÁZSTALANÍTÁSA

Hogyan tudhatjuk meg, mennyire boldog valaki, lehet-e mérni a boldogságot? A boldogság kék madara csak nagyon nehezen vizsgálható és leírható. Ha a boldogságra nem is, helyette valami más, jobban megragadhatóra rá lehet kérdezni. Például arra, hogyan ítélik meg az egyének szubjektíve az életük minőségét, a saját jóllétüket. Vagy arra, mennyire érzik magukat reménytelinek, illetve mennyire érzik úgy, hogy hatáskörükben áll tenni a tulajdon jóllétükért. A szubjektív jóllétet a múlt század középső harmadában a megélt boldogsággal azonosították, a 20. század végére viszont már egyfajta pozitív lelki egészségként fogták fel. A 21. században már így részletezték ezt az állapotot: jellemző rá a pozitív érzelmek magas, illetve a negatív érzelmek alacsony szintje, valamint az élettel való elégedettség érzése. Az önértékelésen alapuló WHO Jóllét Kérdőív (WHO Well-Being Index, WBI) például kifejezetten azt célozza, hogy összehasonlíthatóan mérje egyes csoportok szubjektív jóllétét és életminőségét.

A remény az az érzés, amikor az ember bízik benne, hogy valami jó fog vele történni a jövőben. A Remény Skálát (Adult Hope Scale, AHS) kidolgozó kutatók a reményt két egymással összefüggő dimenzió, a megoldási lehetőségek (pathway) és a személyes hatóerő (agency) összességeként szemlélték. A Remény Skála segítségével az mérhető, hogy összességében mennyire reményteli az adott ember, illetve hogy mennyire ismeri azokat az útvonalakat, amelyeken elérheti a céljait, és mennyire érzi magát képesnek rá, hogy végigjárja ezeket az utakat.

A BOLDOGSÁG ELÉRHETŐ

Egy nemrégiben kilenc országban több ezer embert megkérdező felmérés 2020-ban publikált eredményei alapján, ha az embereknek választaniuk kellene a boldog, az értelmes vagy a pszichológiailag gazdag élet között, a túlnyomó többségük minden országban a boldog életet választaná. Örök kérdés, mit tehet az ember azért, hogy boldog vagy boldogabb legyen. Rengeteg tudományos kutatás is zajlott a témában, ugyanakkor nagyon kevés volt ezek közül olyan, amelynek módszertana valóban kiállná a tudományosság próbáját. A Brit Columbiai Egyetem Pszichológiai Karának két kutatója, Dunigan Folk és Elizabeth Dunn 5953 boldogsággal foglalkozó tanulmányt nézett át, ezek közül csupán 48 tanulmányt találtak előzetesen regisztráltnak és módszertanilag megfelelőnek, s ezekben 65 különálló megbízható kutatás került bemutatásra.

Ezek alapján pedig a következőket tegyük, ha boldogabbak akarunk lenni!

A kutatók a megvizsgált eredmények között erős bizonyítékot találtak rá, hogy a hála gyakorlása rövid távon jó hatással van a hangulatra és az élettel való elégedettségre – legyen szó arról, hogy levélben fejezzük ki valamelyik számunkra fontos embernek, mi mindenért vagyunk hálásak neki, vagy akár arról, hogy minden reggel köszönetet mondunk minden egyes személynek, aki valahogyan hozzájárult ahhoz, hogy a reggeli kávénkat módunkban álljon elkészíteni. Talán nem meglepő, hogy az is bebizonyosodott: támogatja a pozitív érzéseket, ha többet járunk társaságba. Az viszont már furcsább, hogy míg azt gondolnánk, aki boldog, az egyszerűen boldognak is tűnik, addig az összefüggés bizony fordítva is fennáll! Tehát aki úgy viselkedik, mint aki boldog, boldogabbnak is fogja érezni magát. Egy nagyon egyszerű példával élve: az ember már attól is jobban érezheti magát, ha egyszerűen elkezd mosolyogni. Gyakran emlegetjük a közkeletű mondást: a változatosság gyönyörködtet! A megbízható kutatások is erre az eredményre jutottak: ha újdonságot vagy új megközelítési módot csempészünk megszokott rutinjainkba, az hozzájárulhat a nagyobb boldogsághoz. Viszont sokunkat idegesített már talán fel a jó tanács, amikor valamilyen nehéz helyzetben találtuk magunkat: nézzük a dolgok jó oldalát!

Folytatás és teljes cikk az ÉVA magazin 2025-ös téli lapszámában! Még kapható!