A szem a stressz tükre, avagy miről ismered fel a stresszt? Interjú Kőszegi Zsuzsanna kineziológussal
– A stressz manapság túlzás nélkül nevezhető népbetegségnek? Mi a legfontosabb kiváltó okok?
– A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, ami kibillenti az eredeti egyensúlyi állapotából és alkalmazkodásra kényszeríti. Modern életünk sok előnnyel jár, de a rohanás és állandó kihívások mellett a stressz sötét árnyékot vet az életminőségünkre. Ennek hatására könnyen elveszíthetjük az irányítást az életünk felett és úgy érezhetjük, túl nagy nyomás nehezedik ránk. A stresszt manapság népbetegségként emlegetik, és sokan úgy vélik, az emberiség egyik legnagyobb problémája. Ez már nem pusztán kellemetlen érzés, hanem hosszú távon súlyos fizikai és mentális problémákhoz vezethet. Kutatások kimutatták, hogy az emberek nagy része életében legalább egyszer szembesül jelentős stresszhelyzetekkel. A tartós stressz szorongáshoz, depresszióhoz, alvászavarokhoz és súlyosabb egészségügyi problémákhoz vezethet. Természetesen egyénenként eltérő, hogy melyik tényező okozza a legnagyobb stresszt. Néhányunkat a stressz inspirál, és növeli teljesítményt, de másokat akár a legkisebb feszültség is bizonytalanná és stresszessé tehet.
A legfontosabb kiváltó okok:
Munkahelyi stressz: A munkahelyi követelmények és a munkahelyi környezet változása egyike a legfőbb stresszkiváltó tényezőknek. A munkahelyi stressz a túlterheltség, a munkahelyi bizonytalanság és a konfliktusok miatt alakulhat ki.
Pénzügyi nyomás: A pénzügyi problémák, a hitelek és az anyagi bizonytalanság hatalmas terhet jelentenek sok ember számára, ami súlyos stresszforrássá válhat.
Családi és kapcsolati stressz: A konfliktusok a családban, párkapcsolati problémák és válások mind stresszt okozhatnak. Emellett a szülői szerepek, mint például a gyermeknevelés is komoly kihívásokkal járhatnak.
Egészségügyi problémák: Saját vagy hozzátartozók egészségügyi problémái, krónikus betegségek, vagy egyszerűen az egészséges életmód fenntartásához kapcsolódó nyomás mind stresszkiváltó tényezők.
Technológiai fejlődés: Az állandó online jelenlét, a közösségi média és a folyamatos információáradat szintén stresszt okozhat, különösen azoknak, akik nem tudnak vagy nem akarnak ezzel lépést tartani.
– Milyen korban jelentkezhetnek a stressz első tünetei?
– A stressz tünetei bármilyen életkorban jelentkezhetnek. Akár csecsemők és kisgyermekek is reagálhatnak stresszhelyzetekre, például válás vagy családi problémák esetén. Az iskolások, tinédzserek, fiatal felnőttek stressztapasztalatai gyakran kapcsolódnak az iskolai teljesítményhez, baráti kapcsolatokhoz vagy jövőbeli tervekhez. Felnőttkorban a stressz sokféle forrása lehet, beleértve a munkahelyi stresszt, pénzügyi nehézségeket, családi ügyeket vagy egészségügyi problémákat. Az idősebb felnőtteknél a stressz gyakran kapcsolódhat az egészségromláshoz, társas kapcsolatok elvesztéséhez vagy az egyedüllét érzéséhez. Fontos megérteni, hogy a stressz nemtől, életkortól vagy társadalmi státusztól függetlenül mindenkit érinthet, és az élet különböző szakaszaiban más-más formában és intenzitással jelentkezhet. Az időben történő felismerés és kezelés segíthet enyhíteni a stressz okozta negatív hatásokat.
– Milyen jelekkel üzen a testünk a stresszről?
– A testünk számos jelzéssel reagálhat a stresszre, minden egyes személy másképp reagál a stresszre, és egyes tünetek más okokra is visszavezethetők lehetnek. Az egyének reakciói eltérőek lehetnek, de néhány gyakori fizikai és érzelmi tünet közé tartozhatnak az alábbiak:
Fizikai tünetek:
Fejfájás és migrén: A stressz növelheti a fejfájások és migrének gyakoriságát és súlyosságát.
Hasi panaszok: Stressz hatására gyakoriak lehetnek emésztési problémák, például hasi fájdalmak, puffadás vagy gyomorégés.
Alvászavarok: Nehézségek az elalvással, álmatlanság vagy éjszakai felébredések a stressz jelei lehetnek.
Fáradtság és kimerültség: A folyamatos stressz kimerültséghez és általános fáradtsághoz vezethet.
Immunrendszer gyengülése: A stressz hosszú távon gyengítheti az immunrendszer működését, ami fokozza a betegségek kialakulásának kockázatát.
Érzelmi tünetek:
Szorongás: Általános szorongás, nyugtalanság vagy pánikrohamok jelentkezhetnek stresszhelyzetekben.
Szomorúság és depresszió: Tartós stressz depressziót vagy szomorúságot okozhat.
Társas kapcsolatokban mutatkozó nehézségek: A stressz konfliktusokat okozhat családi vagy baráti kapcsolatokban.
Túlzott érzelmi reakciók: Az emóciók túlzott vagy összefüggés nélküli kifejezése stresszes helyzetekben.
– Ha belenézünk egy ember szemébe, már a tekintetéből megállapíthatjuk, hogy stresszes?
– A szem a lélek tükre, mely mondás így igaz, hiszen tekintetünk árulkodó. Öröm, boldogság, szomorúság, bánat bármely érzelmünk könnyedén ki/leolvasható tekintetünkből. A szemek mindent elmondanak, vagy legalábbis eleget ahhoz, hogy tisztán kimutassuk, ha valakinek a fizikai, szellemi, vagy érzelmi szintje rosszul ellátott. A One Brain kineziológia módszerben használatos Szerkezet/Funkciós jellegzetességek által lehetőségünk van felismerni a stressz fokozatait. A stressz megmutatja magát a fizikai testünkben, a szemeknél, melyek közül három stresszfokozatot tudunk megkülönböztetni. Az alábbiak alapján egyszerűen és könnyen felismerhetjük a stressz fokozatait akár saját magunk vagy mások esetében is.
Az első fokozatban a bőr fényes, száraz a szempár, a tekintet kissé homályos, merev, üres, fáradt. A második fokozatban a felhalmozódik a stresszhormonok mennyisége a testünkben – ezek a kémiai elváltozások oda vezetnek, hogy az egyik szem szemmozgató izma összehúzódik. Ezt úgy lehet látni, hogy annál a szemnél az írisz alatt kilátszódik a szemfehérje, mert az a szemgolyó magasabbra kerül, mint a másik. A harmadik fokozat krónikus stresszre utal, tovább halmozódnak a stresszhormonok: a másik szem alatt is kilátszik már a szemfehérje. Keresztülmegyünk az első két stresszállapoton.
Fontos az egyes stresszfokozatok csak egymást követően lépnek be, azaz, ha valaki az első fokozatban van, és nem ismeri fel és nem is oldja a stresszt, akkor egy idő után bele fog csúszni a 2. fokozatú stresszbe, majd onnan a 3. fokozatba. Érdemes nem megvárni, hogy elérje valaki akár a 2. vagy 3. fokozatú stresszállapotot. Időben tegyünk a stressz ellen.
– Mik a legjobb stresszkezelési praktikák?
– Amennyiben ha csak a stressz fokozatokat nézzük, nagyon egyszerű praktikákat tudok mondani. Az első fokozatú stressz kezelésére jó módszer lehet néhány pohár hideg víz elfogyasztása, rövid pihenő vagy délutáni szundikálás. Emellett mély lélegzetvételek segíthetnek: orron keresztül mélyen belélegezve és szájon át kifújva a levegőt. Fontos egy kis időt szánni a kikapcsolódásra is. Az első fokozatú stresszbe bármikor kerülhetünk, akár naponta többször is. Figyeljünk a testünk jelzéseire, ha elfáradtunk, túlhajszoltuk magunkat, ideje megállni, mert ha nem tesszük, könnyen belecsúszhatunk a következő, azaz a második fokozatú stresszes állapotba. A második fokozatú stressz kezelésére hasznos lehet a meleg folyadék (például tea) fogyasztása és meleg fürdő, amely lazítja a testet. Jó az a fajta pihenés is, amikor felpakoljuk a lábunkat és csak fekszünk egy kicsit. Lélegezz mélyeket, orron át belélegezve és szájon át kifújva a levegőt. Ha teheted, aludj egy nagyot! Pihenj, lazíts, relaxálj, meditálj, sétálj egyet. A harmadik fokozatú stressz esetén, amikor már hosszú ideje tart a stresszes állapot, elengedhetetlen egy szakember segítségét kérni. Keresd fel a One Brain kineziológust, aki hatékony módszereivel segít megszüntetni a stresszt. A kineziológia hatékony eszközökkel rendelkezik a harmadfokú stressz állapotában szenvedők számára. Segít a stressz leküzdésében. Ebben az esetben érdemes szabadságra menni, hosszabb időre kikakpcsolódni.
– Milyen következményekkel járhat, ha nem vesszük komolyan a bennünk dúló stresszt?
– Stresszhelyzetbe akkor kerülünk, ha nem tudjuk kezelni a körülöttünk történő eseményeket. Minden nap szembesülünk kellemetlen és váratlan helyzetekkel, de a stresszt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az elkerülés helyett tudatosan kell kezelni, mert a tagadás csak fokozza erejét. A magas stresszszint érzelmileg nyomasztó, hatékonyságunk csökken, és elveszítjük a célok felé vezető irányt. Az elnyomott stressz csak fokozza a problémákat. Ha nem vesszük komolyan a bennünk dúló stresszt, az súlyos fizikai és mentális problémákhoz vezethet. Krónikus stressz magas vérnyomáshoz, szívbetegségekhez, alvászavarokhoz és mentális zavarokhoz vezethet. Emellett ronthatja személyes kapcsolatainkat, munkahelyi teljesítményünket és általános életminőségünket. Az időben történő stresszkezelés és a megfelelő támogatás igénylése létfontosságú a hosszú távú egészségünk és jólétünk szempontjából.
– Egy szakember hogyan segíthet konkrétan a stresszkezelésben?
– A stressz megmutatja magát a testben és a szemünk tükrében. Az One Brain kineziológia ágának segítségével lehetőségünk nyílik átalakítani a múltat és megváltoztatni a jelenben tapasztalt dolgokat. Miért hagynánk, hogy a múlt elavult meggyőződései befolyásoljanak minket? Az aktuális döntéseinket múltbeli traumáink és örömeink határozzák meg. A ma meghozott döntések építik fel a jövőnket, tehát ha képesek vagyunk feldolgozni a múltbéli traumákat és megerősíteni az örömöket, akkor olyan jövő felé haladunk, amit valójában szeretnénk. One Brain ágával dolgozó kineziológus segíteni tud abban, hogy segítsen a hozzá fordulónak megnézni mi az, ami a jelen életében a stresszt kiváltja, mik azok az érzelmi mintázatok, amik stressz hatására bekapcsolnak. A kineziológia One Brain ágában az izomtesztelés segítségével mérjük fel, hogy egy személy milyen stresszt él át egy adott ügy vagy elakadás kapcsán. Valójában nem izomtesztelést végzünk, hanem stressztesztelést.
A szakember segít megvizsgálni a kliens jelen életében előforduló stresszt okozó helyzeteket, beleértve a korábban említett kiváltó tényezőket és azok hatását. Megvizsgálják, mi tartja őt a stresszes szituációban, milyen érzelmek játszanak szerepet, és hogyan kapcsolódik ez a múltjához. Különböző korrekciós és érzelmi stresszoldó technikákat alkalmazva átalakítják a stresszes helyzetet, átkeretezik az adott szituációt. Ezután segítik a személyt új választásokat, gondolkodásmódot, cselekvést és viselkedést kialakítani, hogy a jövőben a stresszes helyzetekben tudatosan és hatékonyan tudjon reagálni. Ehhez azonban a kliensnek először fel kell ismernie és elfogadnia, hogy stresszhelyzetben van, meg kell tanulnia ezekből kilépnie, majd el kell sajátítania az új válaszokat és hozzáállást, hogy hatékonyan tudjon válaszolni a jelen kihívásaira.
– Sokan még mindig nem mernek segítséget kérni, pedig manapság ez már nem tekinthető szégyennek, sőt, egyre inkább szükséges lenne.
– Így van. Gyakran nehezen látjuk be, hogy elakadtunk, és nehézséget okoz elfogadni, hogy problémáink miatt kevesebbeknek vagy gyengébbnek érezzük magunkat. Sokan úgy érzik, nem megfelelő segítséget kérni, hiszen erősek és kitartóak. Még akkor is, ha eljutunk odáig, hogy egyedül nem tudjuk megoldani a helyzetet, próbálkozunk a saját eszközeinkkel. Bár vannak olyan helyzetek, amikor ezek az eszközök már nem elegendőek, és ebben a helyzetben a kineziológus segítsége kifejezetten hasznos lehet. Sokan úgy gondolják, hogy kineziológushoz csak akkor fordulnak az emberek, ha valamilyen „bajuk" van. Az igazság az, hogy azok, akik tanácsadót vagy szakértőt keresnek, mint például egy kineziológust, olyan emberek, akik a mindennapi stressz kezelése által szeretnék elérni a boldogságot és az egészséges életet.