Tavaly nagyon korán és hirtelen tört ránk a tavasz, gyakorlatilag már februárban olyan meleg volt, mintha január után rögtön márciushoz lapozott volna a természet, átugorva az év második hónapját. Ennek megfelelően a növények is hamar feléledtek téli álmukból, és tavaly ilyenkor már lassan elvirágzott a tulipán, miközben idén még csak most indul a szezonja (ahogy az normális is volna). Sokan örültek egy évvel ezelőtt a korai tavasznak, de a kertészek és a gyümölcstermesztők már akkor figyelmeztettek, hogy ez még vissza fog csapni, hiszen tavasz közepén mostanság menetrendszerűen visszajön a fagy egy-egy rövidebb időszakra.

Sajnos így is lett, ami a hétköznapi embereknek csak annyit jelentett, hogy újra elő kellett venni a téli kabátot és csizmát, a fűtést pedig feljebb tekerni. De a kerttulajdonosoknak a tavaszi fagy az egyik rettegett rémük: elég akár egyetlen éjszaka, amikor mínuszba csúszik vissza a hőmérséklet, hogy az erre érzékenyek növények rügye, bimbója, friss hajtása elfagyjon. A dísznövények közül is jó pár fajtában tud kárt okozni egy fagyos hajnal, például a magnólia és a díszcseresznye ilyenkor bizony az egyik nap még csodaszépen virágoznak, a másik nap pedig már csak barnás szirmok fonnyadoznak rajtuk. A gyümölcsösben pedig a sárgabarackfák vannak a legnagyobb veszélyben, mivel ezek a legkorábban rügyező termőfáink közé tartoznak, ezáltal érzékenyek a tavaszi fagyokra. Ha nem óvják őket a hidegebb éjszakákon, akkor bizony az egész éves termés odaveszhet, egyszerűen nem fog rajta gyümölcs fejlődni.

Miért ennyire veszélyes a tavaszi fagy?

Hogy ennek okát megértsük, lássuk, mi történik a növényekben a tavaszi fagyok folyamán! A növények vegetációja többségében tavasszal indul be, a magasabb hőmérséklet és a napsütéses órák növekvő számának köszönhetően. Ez azt jelenti, hogy beindul a nedvkeringés, a növények új hajtásokat, leveleket, virágokat, bimbókat fejlesztenek. Ha viszont 0°C alá süllyed a hőmérséklet, a növények sejtjeiben lévő víz megfagy, jégkristályokká alakul, ami szétrepesztheti a sejtmembránokat, és sejtpusztulást okozhat. Ha pedig a gyümölcsfáknál elpusztulnak a virágok és a bimbók, nem tud miből kifejlődni a termés. A termésveszteségen túl pedig a növény sérülékenyebbé válhat, fogékonyabb lehet a betegségekre, kevésbé ellenálló a kártevőkkel szemben, hiszen maradék energiáját az újraéledésre kell fordítania. Éppen ezért fontos, hogy a tavaszi fagyok közeledtével igyekezzünk védeni a növényeket.

Íme néhány házi praktika, amit bevethetsz: