Örökzöld egy kertből sem hiányozhat, hiszen egész évben üde színfoltot ad, ám ez egyben azt is jelenti, hogy a lombhullatókkal szemben télen is igényli a gondozást. Az örökzöldek keringése ugyanis télen sem áll le (bár volumene csökken), a hidegebb hónapokban is párologtatnak és felszívják a nedvességet a talajból – már amennyiben hozzájutnak. A gond ugyanis az, hogy a klímaváltozás miatt egyre kevesebb a csapadék télen, a légköri aszály viszont egyre gyakoribb (bizony, nem csak nyáron), öntözni viszont a legtöbb kerttulajdonos nem szokott télen. Emiatt az örökzöldek szomjaznak, és szépen lassan legyengülnek, ami utat enged számos kártevő és betegség pusztításának.

Kis bogár, nagy kár: miért sárgul a tuja?

Az esetek többségében a boróka-tarkadíszbogár (Ovalisia festiva) és a borókaszú (Phloeosinus aubei) a felelősek, amelyek korábban inkább a mediterrán térségben éltek, de a klímaváltozásnak köszönhetően mostmár Európa kontinentális övezeteiben is vígan elélnek. Ez a két bogár a tujákba, ciprusokba rágja be magát, lárváik is ott kelnek ki, és mivel járatokat fúrnak a növényekbe, megakadályozzák a nedvkeringést. Ha a tuja egészséges, gyantatermeléssel magától is meg tud szabadulni a betolakodóktól, de amennyiben a vízhiány miatt legyengült, átveszik az uralmat a kártevők.

Először csak azt látjuk, hogy foltokban elkezd sárgulni a tuja levélzete, majd bebarnul és folyamatosan terjed. A boróka-tarkadíszbogár és a borókaszú is gyorsan átterjed egyik növényről a másikra, így hosszú sövénysorokat képesek elpusztítani. Ráadásul a járataikon keresztül a patogén gombafajok is könnyedén bejuthatnak a tujákba, amelyektől csak még gyorsabban sárgulnak, barnulnak, majd száradnak a pikkelylevelek.

Meg lehet menteni a sárguló tujákat?

Az elmúlt években főként a smaragd tuják halnak ki országszerte, nem ritkán 5-6 méteres, többéves sövényektől kénytelenek megválni. Persze a kártevők a ciprusokat és más tujafajokat sem kímélik, de úgy néz ki, ez a legérzékenyebb, méghozzá azért, mert egyre kevésbé tolerálja hazánk klímáját. A smaragd tuja (thuja occidentalis smaragd) alapvetően a párás, csapadékos éghajlatot kedveli, a mostani nyarakon, amikor hetekig 30 fok felett van a hőmérséklet, magas az UV-sugárzás és nem esik egy csepp eső sem, borzasztóan szenved. A mostanában elterjedt csepegtető csöves öntözést sem szereti, mert így a gyökérzete a felszín közelében marad, és a nyári melegekben még hamarabb átmelegszik, kiszárad.

Ennek ellenére sokan ragaszkodnak továbbra is a tujához, hiszen a többi tujafajjal ellentétben télen is megőrzi élénk színét, karcsú kúpszerű alakja pedig gyakori nyírás nélkül is szépen mutat. Nem is kell rögtön fűrészt ragadni, ha megjelenik rajta egy-egy apró sárguló, barnuló folt, de mindenképpen több ápolást kíván, mert csak az erős, egészséges növény tud ellenálló maradni:

- Először is évente kétszer érdemes seprűvel, metszőollóval vagy magasnyomású mosóval kitakarítani a tuják belsejét, kiszedni az elszáradt ágakat, leveleket, hogy kevesebb esélyt adjunk a kórokozó gombáknak.

- Öntözzük a tujákat télen-nyáron! A napi csepegtetés helyett ritkábban (hetente), de nagyobb mennyiségű, tövenként legalább 30-50 liter vizet adjunk nekik, hogy a gyökérzetük aljáig leérjen.

- Tavasszal és nyáron érdemes trágyával, tápanyagokkal támogatni.

- A vastag mulcsolás (falevelekkel, növényi részekkel, nem kaviccsal) segít, hogy kevésbé tudjon kiszáradni, felmelegedni a tuják talaja.

- A rovarok és a gombásodás ellen különböző vegyszerekkel is lehet védekezni.

Ha viszont ezekkel nem szeretnél vesződni, tuja helyett ültess más növényt sövénynek. Az alábbi galériában adunk ötleteket: