A szerelem vége, a kapcsolatok felbomlása az emberi lét fájdalmas, de sajnos elkerülhetetlen velejárója. Legyen szó hosszan tartó házasságról vagy egy rövidebb románcról, a szakítás mély fájdalmat indíthat el mindkét félben. Habár az alapérzések – a szomorúság, a veszteség érzése, a csalódottság – univerzálisak, a nők és férfiak gyakran eltérő módon élik meg és dolgozzák fel ezt a nehéz időszakot.

Megfigyelhető, hogy a nők a szakítás során gyakran az érzelmi feldolgozás mélységére és a kapcsolati dinamikák elemzésére helyezik a hangsúlyt. Hajlamosabbak a belső reflexióra, a történtek okainak feltárására és az érzéseik megosztására a környezetükkel. A barátnők, a családtagok ilyenkor kulcsszerepet játszanak az érzelmi támasz nyújtásában. Ezzel szemben a férfiaknál gyakrabban figyelhető meg az érzelmek elfojtása vagy a figyelemelterelés a munkába, hobbikba való meneküléssel. Ez sok esetben súrlódásokat, sőt fájdalmat is okozhat a másik fél számára, aki úgy véli, volt párja már túl is tette magát a szakításon, nem is viseli meg a folyamat. Azonban ez nem igaz, és a legtöbb esetben pusztán félreértés. A kulcs abban van, hogy másként éli meg egy nő és egy férfi a szakítást.

Az alábbiakban éppen ezért el is hoztuk a legfőbb különbségeket, amelyek a két nemet jellemzik a szakítás után. Hangsúlyozzuk, hogy ezek nem jelentik azt, hogy bármely fél könnyedebben élné meg a szakítást, szimplán arra hívja fel a figyelmet, hogy másképpen működünk, így a gyászfolyamatok is egészen máshogy zajlanak.

Így éli meg a szakítást egy nő és egy férfi!