A toxikus nagyszülők negatív hatása az unokákra: Nem is gondolnád, milyen károkat tudnak okozni!
Nem minden nagymama cuki
A nagyszülők úgy hagynak nyomot az unokáik személyiségén, hogy közben nem nyomja a vállukat a szülőség terhe. Ám miközben a szülőket a társadalom, a barátok, az óvoda és az iskola is ellenőrzi, és ha kell, felelősségre vonja, a nagyszülőknél ez nem túl gyakran esik meg. Mert a társadalom úgy tekint a nagyszülőkre, mint kedves idős emberekre, akik tele vannak élettapasztalatukból adódó bölcsességgel és szeretettel. Valamiért azt gondoljuk, az életkor minden embert intelligensebbé és bölcsebbé tesz, ezért nem is gyanakodunk rá, hogy akár ártani is tudnak. Pedig ez az általánosítás és a nagyszülőkkel szembeni jóhiszeműség nagyon veszélyes is lehet, mert anélkül tehetnek tönkre gyereklelkeket, hogy valaki felelősségre vonná őket. Sokszor csak évekkel – akár évtizedekkel – később derül ki, hogy milyen károkat okoztak unokáik személyiségfejlődésében.
Így lesz valakiből toxikus nagyszülő
Az idős emberek toxicitása gyakran a generációk közötti szakadékból ered. Minél idősebb egy nagyszülő annál nehezebben érti meg, mennyire megváltozott a világ és azok a gyereknevelési elvek, amelyek az ő gyermekkorában elfogadottak voltak, ma már korántsem azok. Gondoljunk csak arra, hogy annak idején a testi fenyítés mindennapos fegyelmezési módszernek számított! Sok nagyszülő képtelen elfogadni, hogy a gyermekei teljesen más nevelési elveket vallanak. Persze szó sincs arról, hogy szánt szándékkal ártani akarnának, egyszerűen csak egy másik kor szülöttei, amelynek mások voltak a szabályai. Ők egy olyan nemzedék tagjai, amely számára a család hírneve, a büszkeség volt a legfontosabb. Éppen ezért tekintenek a mai napig tragédiaként arra, ha egy nő nem főz – a férfi viszont igen – vagy karriert épít és hatalmas szégyenként élik meg, ha válás történik a családban.
Szerencsére a legtöbb nagyszülő a háttérben marad, nem avatkozik bele a gyermekei életébe, nem akarja megnevelni az unokákat, mert tisztában van azzal, hogy a világ megváltozott. De mindig vannak olyanok, akik teljes jogkört követelnek a családban, mondván, ők a rangidősek, jobban értenek a gyerekneveléshez. És sokszor kéretlenül is beavatkoznak. Ők azok, akik megmondják, hova járjon iskolába az unoka, mit egyen, mit sportoljon és persze mindig mindent jobban tudnak, mint a szülők.
A mérgező nagyszülő ismérvei
A mérgező nagyszülő érzelmi távolságot tart, nem szereti kimutatni az érzéseit és nem nyújt érzelmi biztonságot az unokának, ellenben folyton kritizál. Ő az, aki minden találkozás alkalmával szóvá teszi, ha nem tetszik neki valami, észreveszi, ha éppen nem vagyunk formában és többnyire viccnek álcázza a megszégyenítést. Egyik fő fegyvere az unokákkal szemben a bűntudatkeltés, azzal sikeresen manipulálja a gyereket, miközben folyton a szülőket és nevelési módszereiket szidja, aláássa a szülők tekintélyét a gyerek előtt.
A toxikus nagyszülők 3 negatív hatása az unokákra
1, Arra tanítják az unokáikat, hogy az álmaikat, vágyaikat szégyellni kell
Sok nagyszülő nőtt fel egy olyan korban, amikor az érzelmek kimutatása a gyengeség és a sebezhetőség jele volt. Amikor az álmok és a vágyak követése társadalmi kitaszítottságot eredményezett és csak akkor fogadtak el valakit, ha beállt a sorba és pontosan azt tette, amit elvártak tőle. Ám ma már nem ilyen társadalomban élünk. Amikor a nagyszülők azt látják, hogy a szülők álmaik követésére nevelik gyermekeiket, teljesen felháborodnak és nem értik a dolgot, ezért megpróbálják ráerőltetni a saját szabályaikat az unokáikra. Ha ez sikerül nekik, a gyermek rövid és hosszú távon is szenvedni fog. Azok a gyerekek ugyanis, akik úgy érzik, el kellene nyomniuk a vágyaikat és a szükségleteiket, diszfunkcionális felnőttekké válnak. Nem tanulják meg, hogyan álljanak ki magukért, és olyan dolgokat tegyenek, amelyek valóban boldoggá teszik őket. Valószínűleg szakmát is a családjuk választ nekik és partnert is olyat keresnek, aki elnyeri a szülők, nagyszülők tetszését.
2, Megkérdőjelezik az érzések létjogosultságát
A funkcionális felnőtt az, aki egészségesen viszonyul az érzelmeihez, azokkal összhangban él. Sem elismerni, sem kimutatni nem fél a gyengeségeit, félelmeit, mer nyitott lenni és segítséget kérni. Sok idős ember számára azonban mindez elképzelhetetlen és pont ebből adódik, hogy nagyszülőként mérgező viselkedést tanúsít, megpróbálja „érvényteleníteni” az unoka érzéseit. És talán mindezt nem is rossz szándékkal teszi, valóban segíteni akar. Ám ez a tanítás rendkívül ártalmas, hiszen a kiegyensúlyozott létezést lehetetleníti el.
Amikor a felnőttek azt mondják a gyerekeknek, hogy hagyják abba a sírást, vagy mindig mosolyogjanak, akkor is, ha fáj valami, már kiskorukban megtanítják nekik, hogy az érzéseket szégyellni kell, tilos kimutatni, valójában mit éreznek. Így ezek a gyerekek szép lassan elszakadnak az érzéseiktől és egy semleges, a külvilág számára kellemes álarcot vesznek fel. Ám ezzel a hozzáállással ahelyett, hogy erőssé válnának, éppen ellenkezőleg, még sebezhetőbbek lesznek. Meg kell érteni, hogy az érzelmek normálisak, életünk, személyiségünk szerves részét képezik.
3, Rombolják a családi egységet
A mérgező nagyszülők nemcsak az egyén személyiségfejlődését befolyásolják, de azt is, hogy az unokának milyen lesz a szüleivel való kapcsolata. Mivel mindenbe beleavatkoznak, könnyen konfliktusokat generálhatnak az unoka és a szülők között. Imádják a vitákat, amelyekben a feleket úgy manipulálhatják, hogy azok egymás ellen forduljanak. Gyakran szidják az unokák előtt a szüleiket és ebben nem is látnak semmi kivetnivalót. És mivel a szülők nem akarják az „öregeket” megbántani, gyakran azt az utat választják, hogy meghunyászkodnak a nagyszülői akarat előtt. Az unoka pedig mindezért gyakran a szülőket hibáztatja és egyre inkább eltávolodik tőlük.
A mérgező nagyszülők őrületbe kergetik a felnőtt, szülővé vált gyermekeiket az állandó irányítással, ezzel megüzenve, hogy nem tartják kompetens felnőttnek őket. Ilyenkor teljesen hiábavaló arra kérni őket, hogy tartsák tiszteletben az általuk bevezetett szabályokat, a nagyszülők fütyülnek erre. Pedig egy nagyszülő akkor jó az unokának, ha tiszteletben tartja a szülőket és nem ellenük neveli, megkerülve minden korlátot, amit a szülők állítanak, hanem együttműködve, családként képes kezelni őket.