– Nóri, a te szakterületed a Bodilynél az egészséges táplálkozás, egyensúlyi életmód, Szilvi, a tied pedig integrált személyiségfejlesztőként a mentális jóllét, pszichés egészség. Ha jól tudom, mindketten más területről kanyarodtatok a well-being tanácsadás irányába. Meséljetek, mi vezetett arra, hogy ezzel foglalkozzatok?

– Petri Nóri: Sokáig médiacégeknél dolgoztam sales területen, de aztán megszülettek a gyermekeim, és mindkettőnél (főleg a kisebbnél) elég komoly ekcémás problémákkal küzdöttünk. Orvostól orvosig jártunk, amíg egy bőrgyógyász felhívta a figyelmemet arra, hogy azok az allergének, amiket én mint anya elfogyasztok az anyatejjel, az utolsó cseppig átjutnak a picibe, és mivel neki még fejletlen az adaptív immunrendszere, így reagál a szervezete. Ez indított el ezen az úton, elkezdtem képezni magam és azóta is folyamatosan tanulok. Immáron pedig 10. éve foglalkozom táplálkozás-tanácsadással, kedvenc területem a különféle divatdiéták zsákutcáinak feltárása.

– Reimann Szilvi: Érdekes, hogy engem is a megélt betegségek tereltek afelé, hogy a mentális egészség témakörrel kezdjek el komolyabban foglalkozni. Korábban a gyógyszeriparban dolgoztam, így mondhatni ismerem a sötét oldalt is. Életminőségemet is jelentősen befolyásoló autoimmun tüneteim voltak, amelyekből nem tudtak kikezelni gyógyszerekkel sem, ami nem véletlen valószínűleg. Én hiszek abban, hogy a betegségek jelzés értékűek és alapvetően többnyire lelki eredetűek. Az én ekcémám akkor lobbant be először, amikor várandós lettem a kislányommal, és ahogy elkezdtem ennek a lelki aspektusait felderíteni, rájöttem, hogy a mi családunkban anya-lánya vonalon vannak diszfunkcionálisan működő dolgok. Ilyen irányból kezdtem el megoldani a betegségem mögött húzódó elakadásokat, amely még mindig tart, de a tüneteim gyakorlatilag már szinte teljesen eltűntek. 8 éve tanulom és kutatom az emberi psziché működésének rejtelmeit, integrált személyiségfejlesztőként önismereti munkával és különböző gyakorlati eszközökkel támogatom klienseim fejlődését.

– Milyen indíttatásból kezdtetek a közös munkába, és miért éppen ezt a nevet kapta a vállalkozásotok?

– P.N.: Eleinte egyéni tanácsadások keretében dolgoztam, aztán a Covid magával hozta azt, hogy a cégek elkezdtek foglalkozni a munkavállalóik egészségügyi helyzetével. Több megkeresés érkezett, hogy tartsak vállalatoknak előadást, és utána kezdtem érezni, hogy ki kéne bővíteni a palettát a mentális résszel. Szilvivel pedig nagyon régre nyúlik vissza a barátságunk, tudtam, mi az ő szakterülete, így kezdtünk el beszélgetni arról, hogy van-e kedve egy közös vállalkozásban gondolkodni. Emellett arra is rájöttem, hogy azért nehéz terep egyedül, otthonról dolgozva folyamatosan motiváltnak maradni, úgyhogy sok dologban egymásra találtunk.

– R.Sz.: Az egészség kapcsán azért is fontos együtt tárgyalni minden esetben a testi és lelki vonatkozásokat, mert ezek teljes mértékben összefüggenek és hatást gyakorolnak egymásra. Másrészről sokkal könnyebben kezd el megnyílni a hallgatóság, ha fizikális témák felől közelítünk. Magyarországon tabunak számítanak a mentális jellegű személyes problémák, fennakadások. Bár a pszichológiai könyvek, podcastok, filmek egyre komolyabb térhódításának köszönhetően javuló tendencia figyelhető meg, de még mindig általános vélekedés az, hogy aki pszichológushoz jár, az bolond, gyenge, abnormális. Egy komplex testi, lelki egészségfejlesztő programban könnyebben szóba kerülnek a mentális jellegű gondok. A Bodily elnevezést is azért találtuk megfelelőnek, mert az angol kifejezés azt jelenti magyarul, hogy együtt, egymást erősítve. Ez ránk, kettőnkre is vonatkozik, meg magára a témára is, hiszen a testi és a lelki egészség összetartozik, egymásra szinergikus hatást gyakorol.

– Hogyan fogalmaznátok meg a Bodily küldetését? Miért kifejezetten céges programokra specializálódtatok?

– P.N.: Szomorú dolog, hogy nemcsak a szervi betegségek terén rosszak a hazai statisztikák, hanem az ország mentális állapota is eléggé a padlón van, ami nyilván abból is következik, hogy alapvetően pesszimista, negatív hozzáállás jellemez minket, magyarokat, ami kihat a fizikai egészségünkre is. Örvendetes, hogy most már elélünk 80 évig, de 60 felett jellemzően elkezdődik a gyógyszerszedés, orvoshoz és kórházba járkálás, beszűkül az életterünk. Ezzel szemben például egy osztrák nyugdíjas nem azzal van elfoglalva, hogy kikezelje azokat a betegségeket, amelyeket behúzott az aktív évei alatt. Az elhárító, bagatellizáló mechanizmus nagyon erősen munkálkodik bennünk, vagyis magunk előtt is tagadjuk, hogy valami bajunk lenne, főleg mentálisan. Pedig például a kiégés pont az a kategória, ami észrevétlenül, lassan alakul ki, aztán a mentális problémához villámgyorsan fizikai tünetek is társulnak. Akkor már nemcsak azt tapasztaljuk, hogy nincs kedvünk dolgozni, felkelni, kialvatlanok vagyunk, hanem hullik a hajunk, ég a gyomrunk, emésztési problémáink vannak, meg már a hasnyálmirigy sem oké mondjuk. Szóval az a küldetésünk, hogy ezekre az ok-okozati összefüggésekre ráébresszük az embereket, felhívjuk a prevenció fontosságára a figyelmet, és azért dolgozunk, hogy beinduljon a szemléletváltás ezen a téren. Mindkettőknek kisgyerekei vannak, és örülnénk, ha nem egy olyan társadalomban nőnének fel, amely rosszabb állapotban van, mint a jelenlegi.

– R.Sz.: A munkáltatóknak pedig Magyarországon szerintem nagyon komoly szerepe van abban, hogy társadalmi szinten javuljon az emberek mentális és fizikai állapota. Egyenként mi is csak olyan klienseket tudunk elérni, akik már eleve nyitottak a témára, a változtatásra, hiszen megkeresnek. Amikor kimegyünk egy céghez gondolatébresztő előadást tartani, akkor egyszerre több tíz, akár több száz embert is elérhetünk, így többekben születik meg annak a csírája, hogy valamit változtatnia kell. Külföldön persze nem újdonság az a munkavállalói igény, hogy a cégek aktívan tegyenek az ott dolgozók egészségéért, és ez most már itthon is kezd hangsúlyossá válni. A Jobs Garden 2022-es felmérése szerint például a munkavállalók egyharmada gondolja úgy, hogy a munkáltatónak kötelessége az egészségükkel kapcsolatos fejlesztés. Ráadásul egyre kevesebb ember engedheti meg azt, hogy mentális vagy életmód tanácsadásra járjon.

– Akkor tehát azt látjátok, hogy a cégek fogékonyak arra, hogy a munkavállalók egészségével törődjenek? Bevallom, ez a mai, hazai gazdasági környezetben nekem nagyon utópisztikusnak tűnik…

– P.N.: A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 2024. január 1. óta kötelezővé tette az EU a nagyobb méretű cégeknek az ESG-jelentést. 2025. januárjától már a tőzsdén jegyzett cégeknek jelentési kötelezettsége van, a következő évektől pedig bővül a kör. Az ESG az environment, social, governance – vagyis környezet, társadalom és vállalatirányítás – szavak kezdőbetűiből összeálló mozaikszó, mert ezen a három területen a társaságoknak nyilvánosságra kell hozniuk a felállított céljaikat, alkalmazott politikájukat, az elért eredményeket. A társadalmi pillérhez pedig hozzátartozik a munkaerő képzése, biztonsága, egészsége, jólléte, illetve ezek fejlesztése és mutatói. A cégek tehát emiatt is érdekeltté váltak munkavállalóik egészségfejlesztésében. A másik pedig, hogy szerintem nagyon sok munkáltató felismerte, hogy alapvetően a jó munkaerő az, aki testileg, lelkileg jó állapotban van, hiszen aki fizikailag vagy mentálisan rosszul érzi magát, az a lehető legtöbb pillanatot megragadja, hogy táppénzen vagy szabadságon lehessen. Vagy a legrosszabb, amikor nem teheti meg, hogy ne dolgozzon, és teljesen kiégett, és ezzel rombolja a munkahelyi légkört is.

– R.SZ.: Elsőre kicsit szélmalomharcnak tűnik a missziónk, de nagy, pozitív meglepetések is értek már. Megrendelőink összetétele vegyes, az összeszerelő üzemtől, a nagy telekommunikációs vállalatokig érkeztek már felkérések. Nemcsak közép- és felsővezetők vagy a szellemi munkát végzők érdekeltek well-being illetve egészségmegőrzés jellegű programokban, a kékgalléros dolgozók részéről is megjelenik az igény. Egy szerszámgyártó üzemben például a HR szeretett volna valamilyen stresszmenedzsment témájú előadást és úgy döntöttek, nem szervezetileg határozzák meg a témát, hanem megszavaztatják a dolgozókkal. Három téma közül lehetett választani: gyereknevelés (mert sok a kisgyerekes munkavállaló), csapatmunka (amit egyébként Szilágyi Áron olimpikon tartott volna) és a mentális egészség (stesszkezelés). A munkaerő 99%-a férfi volt, így biztosra vettem, hogy a második téma lesz a befutó, de magasan a mi programunk nyert. Nagyon jól sikerült az előadás, rengeteg kérdés érkezett a végén, ami szintén azt támasztotta alá, hogy komoly igény van erre.

– Milyen programokat szerveztek, kínáltok a Bodily keretében?

– P.N.: Nagyon széles a palettánk, és természetesen mindig az ügyfél, illetve a munkavállalói sajátosságaihoz, igényeihez igazítjuk a programunkat. Általában kétféle projektre szoktak tőlünk ajánlatot kérni. Az egyik a vállalati egészségnap keretében szervezett programsorozat, amikor hívnak például jógaoktatót vagy masszőrt és mellé egyre többször keresnek minket is gondolatébresztő, motivációs előadást tartani. Persze ezeket nem száraz előadásokként kell elképzelni, programjaink interaktív és gyakorlatorientált módja, valamint az egyéni kérdésekre biztosított idő tovább segíti a megértés, ismeretelsajátítás folyamatát. Emellett az előadásokat követően összefoglaló anyagot küldünk e-mailben, egy kis take-away üzenetet, pár oldalas infografika formájában. Küldetésünk, hogy valódi értéket, használható tudást adjunk mind az egyén és a megbízó számára is. Szerencsés, ha az előadások után visszahívnak pár napra, amikor be lehet jelentkezni hozzánk egyéni tanácsadásra is.

– R.Sz.: Ezenkívül a másik típusú felkérések offsite, kick-off és évértékelő eseményekhez kapcsolt kifejezetten a közép- vagy felsővezetés számára tervezett – életmód, stresszmenedzsment, kiégés prevenció témájú – programok. A stresszkezelés hívószó, mert bár unásig tárgyalt téma a stressz, ráadásul mindannyiunk életének szerves része, a gyakorlati megküzdési technikák viszont nem ismertek. Véleményünk szerint a stresszkezelés, relaxációs- és légzéstechnikák, dühkezelés, érzelmiintelligencia-fejlesztés, önismeret már óvodás kortól az oktatás szerves része kéne hogy legyen. Mivel ez sajnos még nagyon messze van, fontos feladatunk, hogy rávilágítsunk arra, hogy alapvetően nincs olyan, hogy stresszmentes élet, olyan van, hogy megtanuljuk kezelni a stresszt. Komplex munkavállalói egészségfejlesztő programjainkat a hatékonyság érdekében hosszabb, akár egy éves időtartamra tervezzük, amely keretében havonta vagy kéthavonta egy-egy alkalommal egymásra épülő tartalmakat kínálunk. Így lehetőség nyílik egy szélesebb körű és mélyebb ismeretszerzésre. Az összefüggések megértése, a külső tényezők, saját pszichés reakcióink és viselkedésünk, valamint az egészségkárosító szokások tünetei között, a változás szükségességének elfogadását teszi lehetővé. Cél az egyéni életmód- és stressz-tudatosság fejlesztése. Programjainkat igény szerint személyesen vagy online tartjuk, de akár össze is köthető egy egészséges céges reggelivel vagy uzsonnával.

– Mi az a well-being tanács, amit véleményetek szerint mindenkinek érdemes volna megfogadnia?

– P.N.: Gyakran el szoktam mondani, hogy a szervezetünkre úgy kell gondolnunk, mint egy bankra. Van valamennyi keretünk az energiánkból, meg egyéb kapacitásunkból, viszont ha azon túl nyúlunk, akkor kvázi hitelt veszünk fel ettől a banktól, vagyis saját testünktől. Ezt a hitelt pedig valamikor, valamilyen áron vissza kell majd fizetni.

– R.Sz.: Én a tudatosságra hívnám fel a figyelmet. Érdemes gyakorolni azt, hogy mennyire tudsz visszaemlékezni a napodra, az elmúlt hetedre, hogy miket csináltál, miket éreztél? Ha nem igazán sikerül, akkor azt jelenti, hogy sajnos te is abba a 80 százalékba tartozol, aki robot üzemmódban éli az élete nagy részét. Ez egy egyszerű gyakorlat, amely felhívhatja a figyelmet arra, hogy tudatosabban forduljunk magunk felé.

Az alábbi galériában pedig arra adunk tippeket, hogyan nevelhetsz mentálisan kiegyensúlyozott gyermeket: