Iszonyatosan féltékeny vagyok: az Othello-szindrómáról

Borítókép: Iszonyatosan féltékeny vagyok: az Othello-szindrómáról Forrás: pexels/Anh Nguyen
Mari az egyik jó barátnőm ismerőse. Másodkézből tudom, hogy olyan iszonyatos féltékenységóceánban tapicskol, amit mi, földi halandók tán elképzelni sem tudunk.

Minden alkalmat megragad, hogy magához ragadja a férje telefonját, laptopját vagy határidőnaplóját, és gondosan átnézi a fotókat, üzeneteket. Az aggódás afölött, hogy becsapják és megcsalják, egyetlen percre sem hagyja nyugton. Egyszer sírva mesélte el a barátnőmnek, hogy kérdőre vonta a férjét egy nagyobb késés miatt, ami először veszekedésbe, majd – részéről – ütlegelésbe torkollott. Mint kiderült, a férje valóban egy hosszabb munkahelyi túlóra áldozata lett, ez pedig úgy derült ki, hogy Mari elborult aggyal végighívogatta a kollégáit, mert biztos volt benne, hogy most végre leleplezi a bitang árulót.

Mi is ez az Othello-szindróma?

Mari nem tud számot adni a viselkedéséről. A férje sosem szolgáltatott racionális alapot arra, hogy féltékeny legyen rá, az viszont igaz, hogy Mari apja annak idején gyakran lépett félre a házasságában, ezekre a kalandokra pedig csak jóval később derült fény.

Az Othello-szindróma, azaz más néven patológiás féltékenység egy olyan pszichés rendellenesség, amelynek legfőbb jellemzője az irracionális és rendkívül intenzív féltékenység. A név William Shakespeare "Othello" című drámájából származik, amelyben Othello, a mór hadvezér egy mások által kavart téveszme miatt eszelősen féltékennyé válik feleségére, Desdemonára, és végül az események annyira elfajulnak, hogy meg is gyilkolja az ártatlan asszonyt.

Az Othello-szindróma fő jellemzőit a következőkben lehet meghatározni:

Irracionális féltékenység:

Az érintett személy folyamatosan azt hiszi, hogy partnere hűtlen, annak ellenére, hogy nincs erre semmilyen bizonyítéka. Ezek a gondolatok gyakran alaptalanok és egyáltalán nem racionálisak.

Forrás: pexels/Karolina Grabowska

Kényszeres viselkedés:

Az Othello-szindrómában szenvedő gyakran kényszeresen ellenőrzi partnere tevékenységeit, például átnézi a telefonját, e-mailjeit, csetüzeneteit, vagy akár követi őt az utcán, a tömegközlekedésen, vagy leskelődik a munkahelyén.

Paranoid gondolatok:

A személy gyakran táplál magában paranoid képzelgéseket, és gyakorlatilag kikészül a gondolattól, hogy partnere hűtlen hozzá. Ezek a súlyos aggodalmak természetesen mindenfajta realitást nélkülözhetnek.

Erőszakos viselkedés:

Súlyos helyzetekben a viselkedés agresszívvá, erőszakossá válik, torkollhat verbális bántalmazásba, de akár fizikai erőszakba is – ahogy Mariék esetében történt.

Az Othello-szindróma hátterében számos tényező állhat: okozhatják korábbi kapcsolati traumák, kórosan alacsony önértékelés, bizonyos pszichés rendellenességek, vagy – mint Mari esetében – a családban tapasztalt hazugságok, bizalomvesztések.

Első lépésben az érintett személynek fel kell ismernie, hogy nem racionális, amit művel. Ha eljut odáig és szakmai segítséget kér, a patológiás féltékenység kezelése többféle módon történhet. A helyzet komoly problémákat okozhat a párkapcsolatban, ezért igen hasznos lehet a párterápia, hogy mindkét fél jobban megértse és kezelje a problémákat. A kognitív viselkedésterápia abban segít, hogy az érintett személy átalakíthassa torz gondolkodásmódját és viselkedésmintáit. Ha pedig a beteges féltékenység mögött valamilyen komoly pszichés zavar áll, akkor elképzelhető, hogy gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.

Galériánkban olyan hírességeket találsz, akiket fiatalon bántalmaztak: