Mi az a Parkinson-kór és miért olyan alattomos?

A Parkinson-kór egy progresszív idegrendszeri rendellenesség, amely az agy mozgáskoordinációért felelős területeit támadja meg, elsősorban a dopamin nevű neurotranszmittert termelő idegsejteket a substantia nigra nevű agyterületen. Ahogy ezek a sejtek pusztulnak, úgy csökken a dopaminszint, ami az első tüneteket, a kézremegést, izommerevséget, lelassult mozgást, bizonytalan járást, tartási instabilitást idézi elő. A betegség nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem fokozatosan. Kevesen tudják, de korai tünet lehet például a szaglás romlása, az alvászavar, a depresszió vagy a székrekedés – jóval azelőtt, hogy a mozgásos problémák megjelennének.

Világszerte körülbelül 10 millió ember él Parkinson-kórral, és az esetek többségében 60 éves kor felett jelentkeznek az első tünetek, de léteznek fiatalkori formái is. A kockázati tényezők közé tartozik az életkor mellett a genetika, a nem (férfiaknál gyakoribb) és a környezeti toxinoknak való kitettség (pl. a növényvédőszerrel szennyezett élelmiszerek).

Bár ma még nem áll rendelkezésre százszázalékos gyógymód a betegségre, egyre több kutatás támasztja alá, hogy életmódunk jelentősen befolyásolhatja a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát: bizonyos szokások ugyanis késleltethetik a megjelenését, a tünetek súlyosságát és azt is, hogy mennyire lesz gyors (vagy éppen lassú) az állapotromlás.

Következzen a 7 legfontosabb szokás, amellyel csökkentheted a Parkinson-kór kockázatát!

Mi siettetheti a Parkinson-kór kialakulását?

Bár a Parkinson-kór pontos oka sok esetben ismeretlen, egyre több bizonyíték utal arra, hogy bizonyos életmódbeli és környezeti tényezők növelhetik a betegség kockázatát, részben az idegsejtekre gyakorolt gyulladáskeltő, oxidatív vagy toxikus hatás révén. Ezek a szokások nem feltétlenül okozói a Parkinson-kórnak, de hozzájárulhatnak az agy öregedési folyamatainak gyorsulásához, illetve fokozhatják a dopaminerg idegsejtek pusztulását. A hosszan fennálló stressz például emeli a kortizolszintet, ami hosszú távon gyulladásos folyamatokat indít el az agyban, rontja a neuroplaszticitást és a dopaminerg rendszer működését. Stressz hatására csökken az agy vérellátása is, ami szintén hozzájárulhat a sejtpusztuláshoz. Továbbá a stressz alvásproblémákat okozhat, ami szintén súlyosbítja a neurodegeneratív folyamatokat. A bél-agy tengely zavarai, például tartós bélgyulladás vagy diszbiózis (a bélflóra egyensúlyának felborulása) ugyancsak neuroinflammációhoz vezethetnek, így a Parkinson-kór kialakulását egyre gyakrabban hozzák összefüggésbe a bélből kiinduló gyulladásokkal.

Érdekes módon a kutatások azt mutatják, hogy a dohányosoknál alacsonyabb a Parkinson-kór előfordulása, ugyanakkor ennek pontos oka nem ismert. Egyes elméletek szerint a nikotin serkentő hatása enyhén stimulálhatja a dopamintermelést, vagy olyan géneket aktiválhat, amelyek védik az idegsejteket. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a dohányzás egyéb halálos betegségek kockázatát nagyságrendekkel növeli, így semmiképpen nem ajánlható megelőzésként.

A jövő reményei – merre tart a Parkinson-kutatás?

A Parkinson-kutatás napjaink egyik legintenzívebben fejlődő orvosi területe. Ígéretesek az őssejtterápiák, amelyek célja, hogy új dopamintermelő sejteket juttassanak az agyba. Ugyanígy, a génterápia is egyre több figyelmet kap, különösen azoknál a betegeknél, akiknél igazolt a genetikai háttér. Fejlesztés alatt állnak új típusú gyógyszerek is, amelyek nemcsak a tüneteket enyhítik, hanem az alapbetegség lefolyását is lassítani tudják. Az egyik legérdekesebb irány a béta-szinuklein elleni antitestek alkalmazása, amelyek megakadályozhatják a fehérje kóros felhalmozódását. Végül, az okoseszközök (pl. mozgásérzékelők, alvásfigyelők) és az AI-technológiák segítségével már a legkorábbi, akár még tünetmentes szakaszban is észlelhető lehet a Parkinson-kór, ami lehetőséget ad a megelőző beavatkozásra.