Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) napi legalább 400 gramm zöldség és gyümölcs fogyasztását javasolja, ezt a köztudatban 5 adagnak szokták nevezni. De vannak, akik tovább mennek, és ennél többet, napi 600-800 grammot ajánlanak, amelyből 1/3 rész gyümölcs, 2/3 rész pedig zöldség legyen. És hogy ehhez képest mennyit eszik a magyar lakosság? Nos, az Eurostat felmérése szerint jócskán el vagyunk maradva. A felnőtt lakosság több mint egyharmada, 36,3%-a nem fogyaszt naponta zöldséget és gyümölcsöt, míg 55,5% naponta 1-4 adagot eszik, és csupán 8,2% fogyasztja el az ajánlott napi 5 vagy több adagot.

Miért kéne több zöldséget és gyümölcsöt enni?

A WHO és a dietetikusok nem véletlenül tartják ennyire fontosnak a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását, hiszen az számos egészségügyi előnnyel jár. Ezek közül néhány:

- A gyümölcsök és zöldségek többségének magas a vitamin-, antioxidáns- és rosttartalma, ami segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a daganatos elváltozások kialakulását.

- A káliumban gazdag zöldségek, gyümölcsök (mint a banán, a paradicsom, a spenót, a burgonya) csökkenthetik a magas vérnyomást.

- A rostok támogatják az egészséges bélműködést, segítenek fenntartani (vagy helyreállítani) a bélflóra egyensúlyát.

- A rostok eltelítenek, de a zöldségek és gyümölcsök többségének alacsony a kalóriatartalma, ezért segítik a fogyókúrás célok elérését.

- A C-vitaminban gazdag gyümölcsök, zöldségek (például a citrusfélék, kivi, paprika, káposzta) fokozzák a szervezet védekezőképességét, gyulladásgátló hatással bírnak.

- A B-vitaminok és a folsav támogatják az idegrendszer működését, és csökkenthetik a depresszió kockázatát.

- Külsőleg és belsőleg is szépítenek, segítenek a bőr rugalmasságának megőrzésében.

Miért nem eszünk akkor eleget belőlük?

Ezek a pozitív hatások egyre szélesebb körben ismertek, mégsem fogyasztunk elegendő zöldséget, gyümölcsöt – de vajon miért? Egyrészt a gyerekkorunkból azt hozzuk magunkkal, hogy ezek maximum a húsételek kiegészítői lehetnek, hiszen a magyar konyhában hagyományosan a hús és a szénhidrátdús köretek dominálnak. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek pedig sokszor jobban ingerlik az agy ízközpontját, mint a friss zöldségek és gyümölcsök, így bevásárláskor az emberek többsége azokra hajlik. És ha már bevásárlás: nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a zöldségek és a gyümölcsök árai (főleg, ha biót szeretnénk venni) drasztikusan megugrottak. Nem segít az a tévhit sem, hogy a zöldséges ételek nem lehetnek laktatók, ízletesek.

Utóbbin tudunk azzal változtatni, ha kipróbálunk különleges salátavariációkat. Inspirációnak nézd át a galériát, ahol 5 izgalmas salátarecept vár!