Egy igazi hungarikum: a szaloncukor története

A szaloncukor a 19. század második felétől lett divatos: eleinte gyümölcsöket, mézeskalácsot, aszalványokat akasztottak a fenyőfára, Eleinte csak a tehetősebb családok engedhették meg maguknak a karácsonyfa-állítást, ők a fenyőt a szalonban helyezték el. Innen ered a neve is.
Fotó: Pinterest
Maga a cukor nagy utat tett meg Jókai szalonczukkedlijétől a mai megszámlálhatatlan változatig. Őse, a fondant cukorka valószínűleg Franciaországból indulva a németek közvetítésével jutott hozzánk. Készítését Gerbeaud Emil és Stühmer Frigyes gépesítette, ami a nagy mennyiségben való előállítását tette lehetővé.
Valaha minden magára valamit adó háziasszony maga készítette, s minden cukrásznak megvolt a titkos receptje. A két világháború között már hetven változatát harminc különféle papírba csomagolva kínálták.
Fotó: Pinterest
A csokoládé később került rá bevonatként, s mára már természetes tartozéka a cukornak. Tölteléke is számos változáson ment keresztül. Népszerű a csokoládés, kókuszos, zselés, marcipános, de kóstolhatunk mákos, gesztenyés, lekváros, kapucsínós változatot is, hogy csak a legszolidabbakat említsük. Szamos László kedvence a marcipános volt, mert elmondása szerint „csokoládéval párban páratlan”.
Nektek is biztos van favoritotok. Kérjük a tippeket!