David Garrett mindössze négyéves volt, amikor a bátyja hegedűt kapott az édesapjuktól, de a hangszer persze őt is érdekelni kezdte, hatévesen pedig már megvolt az első koncertje is – és a német virtuóz mára eltörölte a klasszikus, illetve a könnyűzene közti határokat.

Legújabb, Millennium Symphony című albumán például olyan ikonikussá vált dalokat dolgozott fel az elmúlt 25 év legnépszerűbb slágerei közül, mint a Shake it Off Taylor Swifttől, az As it Was Harry Stylestól vagy a Shape Of You Ed Sheerantől.

És április 30-án te is hallhatod, hogyan szólalnak meg David Garrett hegedűjén a kedvenc dalaid, mert a turnéja egyik állomásaként az MVM Dome-ban is fellép. Mi pedig kifaggattuk őt előtte egy kicsit!

Hobbiból lett hegedűvirtuóz

„Nos, gyerekként még nem tudtam, lesz ez lesz a végzetem” – mondja nekünk mosolyogva David Garrett. „Azt hiszem, akkoriban az ember játékként fogja fel a dolgokat, szóval, mivel a bátyám elkezdett hegedülni, valószínűleg ösztönösen ugyanazt akartam csinálni.” A szülei azonban látták, milyen tehetséges, mennyire gyorsan tanul és fejlődik, intenzívebben, mint mások. „Támogattak, néha egy kicsit erőltették is, hogy csináljam, én pedig annál jobb lettem” – meséli, majd hozzáteszi, csak a húszas évei elején jött rá, hogy a hegedülés nem csupán hobbi számára, hanem az a karrierút, amire lépni akar.

David Garrett szerint azért tagadhatatlan, hogy ritkábban hallhatunk a rádióban klasszikus zenét, illetve a TV-ben, a közösségi médiában sem jön velünk szembe túl gyakran ilyen koncert – ő úgy véli, a titok az, hogy szórakoztató módon kell bemutatni ezeket a hangszereket, a műfajt a fiatal közönségnek. „A klasszikus zene szempontjából nagyon jó időszakot élünk. Talán tizenöt, húsz évvel ezelőtt még nehezebb volt, de manapság annyi lehetőség van. A fiatalokat vonzza a szenvedély, vonzódnak ahhoz, ami különleges, egyedi, és a klasszikus hangszeren való játék mindenképpen ebbe a kategóriába tartozik.”

Komolyzene kezdőknek

Amikor arról kérdezzük, mit tanácsol azoknak, akik még csak most ismerkednek a komolyzenével, hogyan válhatnak „jó hallgatókká”, David felnevet. „Ó, nem, nem kell jó hallgatóságnak lenned! Ennek nincsenek szintjei. Hallgatsz valamit és élvezed, vagy nem élvezed. Nem lehet rá felkészülni. Legyen nyitva a füled, a szíved és az elméd. Ha tetszik, szuper, ha nem, az se baj. Nem kell órákat venned ahhoz, hogy megértsd.”

Kihívás kerestetik

Neki viszont elég sok munkája volt azzal, hogy összerakja a legújabb lemezét, mert előbb hat-nyolc hónapon át kutatnia kellett, milyen pop-, és rockszámokat tudna áthangszerelni úgy (hegedűre), hogy azok ugyan felismerhetőek maradjanak, mégis valami újat adjon velük a közönségének. „Ez egy nagyon hosszú folyamat, hogy őszinte legyek. De a helyzet az, hogy szeretem a kihívásokat, számomra ez jó dolog.” Az lemezre felkerült a Welcome to the Black Parade című szám feldolgozása is a My Chemical Romance-től, ez volt az a dal, amin ezúttal talán a legtöbbet dolgozott, sok időt fordított rá. „De hihetetlenül szórakoztató volt.” Ha most kellene választania, hogy melyik friss slágert tenné fel a Millennium Symphony albumra, akkor Lady Gaga és Bruno Mars duettje mellett tenné le a voksát, mert szerinte a Die With A Smile gyönyörű dal.

Jön, jön, jön!

És hogy mire számíthatunk tőle április 30-án Budapesten? „Csak a legjobbakra” – ígéri. „Én mindig extrán felkészült vagyok. Csodálatos műsorunk van. Két óra remek zene, nagyszerű előadók a színpadon, könnyed szórakozás. Nem kell zenei és hangszerelési tanfolyamot végezni senkinek sem ahhoz, hogy részt vehessenek a koncertemen. Csak érezzétek jól magatokat, éljétek át az érzelmeiteket, mi pedig nagyszerű dallamokat és fantasztikus feldolgozásokat hozunk nektek.”

Akad még pár koncert, ami miatt nagyon vártuk az idei évet!