Ilyen volt gyereknek lenni Magyarországon 2023-ban: tragikus adatok következnek
Milyen volt gyereknek lenni 2023-ban? Az immáron 8. alkalommal megjelenő Gyermekjogi jelentés erre a kérdésre keresi a választ, és nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a helyzet drasztikus. Kezdve azzal a ténnyel, hogy az infláció hatására közel ötödével került többe a családoknak fenntartani az addigi életszínvonalukat. Emellett pedig egyre többet kellett költeni az olyan alapellátásokra, mint az egészségügy, oktatás, amelyek nem elérhetőek, vagy nem megfelelőek bizonyos területeken. A jelentésből kiderül, hogy a gyerekek harmada nem fér hozzá helyben óvodai neveléshez. Ezentúl tovább nőtt a fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű gyerekek száma is, akiknek a szüleik sok esetben csak magánúton találnak segítő szakembert.
Az egészségügy és az oktatás kritikus állapotban van
Az egyik legmegdöbbentőbb adat, hogy soha korábban nem volt ennyi betöltetlen háziorvosi hely, mint 2023-ban. Ugyanis már évek óta nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik a lakóhelyükön nem jutnak hozzá háziorvosi ellátáshoz. Ez a szám 2023-ban 103 731 fő. Míg Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön 5% alatti a helyben háziorvosi ellátáshoz hozzá nem férők aránya, addig a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli vármegyékben ugyanez 20%. Ez többek között azért is nagyon aggasztó, mivel minden 5. iskolás gyerek nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen krónikus egészségügyi problémája. Sőt, a saját egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10%-kal csökkent.
Szintén elszomorító adat, hogy a fiatalok alig több mint ötöde végez elegendő fizikai aktivitást, és a gyerekek ötöde túlsúlyos vagy elhízott. Szintén problémás, hogy az egészséges táplálkozás keretein belül a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás a gyerekek kevesebb mint harmadára jellemző, ezzel ellentétben az energiaitalt rendszeresen fogyasztók aránya 14%-ra nőtt. Illetve a gyerekek átlagosan kevesebbet aludtak 2023-ban, mint 2018-ban (hétköznap alig több mint 7,5 órát), ez pedig roppant káros lehet az egészséges fejlődésük szempontjából.
Az egészségkárosító magatartások terén is drasztikusan romlott a helyzet: a 15-19 éves diákok 40%-a volt már részeg életében, ami jelentősen magasabb szám a korábbi évek adataihoz képest. Az iskoláskorú gyerekek közel ötödére jellemző a rendszeres dohányzás. A 9-11. évfolyamon tanulók 17%-a kipróbálta már a marihuánát, és minden 10. gyereknél többször előfordult már nyugtató vagy altató használata.
A mentális problémák, illetve a bántalmazások száma is növekedett
A gyerekek és fiatalok körében a mentális problémák egyre nagyobb számban fordulnak elő, ez pedig azért is problémás, mivel 2023-ban is a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás 19 vármegyéből csak 7-ben, és a fővárosban volt elérhető. A növekvő szerhasználati adatokhoz képest különösen aggasztó, hogy a gyermek- és ifjúság addiktológiai ellátásban is tovább csökkent az elérhető szolgáltatások száma. Járóbeteg-ellátás továbbra is csak két vármegyében érhető el.
A gyerekek jóllétét azonban nem csak az egészségügyi adatok határozzák meg. Számít az is, hogy mennyi bántalmazás és erőszak éri őket. Sajnos a 2023. évi adatok ebben a tekintetben sem adnak okot bizakodásra. A korábbi évekhez képest duplájára nőtt a gyermekpornográfia áldozatává vált gyerekek száma a 0-13 éves korcsoportban. Nőtt a 18 éven aluliak által elkövetett bűncselekmények száma, és több bűncselekménynek váltak áldozatává is. Elképesztő, de több mint 110.000 veszélyeztetett gyerekről volt tudomása 2023-ban a gyermekvédelmi rendszernek, és a szexuálisan bántalmazott gyerekek 79,6%-át a saját családjában érte erőszak.
A fentiekben olvasott adatok nem csupán megdöbbentőek, hanem nagyon megrázóak is, melyek méltán festik elénk az ország és a társadalom tragikus helyzetét.
Forrás: Hintalovon Alapítvány