A bevezetőben leírt gondolatokban hisznek az ötödik évadához érkezett Megoldások a holnapért kihívás szervezői is, hiszen idén hangsúlyos szerepet kapott a programban a mentális jóllét és a stresszkezelés. A Samsung és az EdisonKids által szervezett kihívásra 7-12. osztályos diákok és tanáraik ezúttal a Közösség és a Fenntartható jövő kategóriák mellett az Egészség témájában pályáztak. A résztvevők március végén pedig egy személyes, egynapos workshop keretében hasznos stresszkezelési módszereket sajátíthattak el, amellyel az esetleges szorongásaikat is kreatív erővé formálhatták át.

És hogy mely ötletek, csapatok jutottak be a döntőbe? Közösség kategóriában három pályázat versenyezhet az utolsó fordulóban. Sikeres nőkkel készített interjúkon keresztül segítené a pályaválasztás előtt álló lányokat az EmpowHerCareer csapata. A Peer to Skill fantázianevet viselő diákcsapat pénzügyi, jogi és AI-gyakorlati tudást megosztó digitális platformot álmodott meg. A Zsebpénz Zsenik pedig tudatos pénzügyi nevelés támogatására terveznek applikációt. Az Egészség kategóriában döntőbe jutott EVO mozgáskorlátozottaknak fejlesztett kommunikációs rendszert mutat be. A Motus csapat hangulatkövető, érzelmi napló applikációval támogatná a diákokat mentális jóllétük megőrzésében, felhívva a figyelmet a bullying veszélyeire és az érzelmek tudatos kezelésére. A PrepBook pedig egy interaktív könyvvel segítené az autizmus spektrumzavarral élőket az orvosi vizsgálatokra való felkészülésben. Végül a Fenntartható jövő kategóriában bejutott NextGen a kávézacc újrahasznosítását célozza meg, a Resoil csapata pedig a természetes alapanyagú eldobható evőeszközöknek adna új életet: ledarálva és földdel keverve tápanyagdús virágföldet készítenének belőle, amelyet értékesítenének.

A csapatok mentorok segítségével dolgozzák ki ötleteik lehetséges megoldását, különféle workshopokon és tréningeken is részt vesznek, hogy a május 30-ai döntőn a legjobban tudják prezentálni projektjüket a célközönség és a zsűri számára. A zsűriben pedig idén Juhász Bettina pszicho-edukátor, a Mélylevegő projekt társalapítója is helyet kapott, akit nemcsak a pályázatról, hanem az akadémiai kiégésről és az éppen aktuális érettségi okozta szorongásról is kérdeztünk.

– Mi a benyomásod a Megoldások a holnapért kihívás idei résztvevőiről? Zsűritagként mit keresel a pályázatokban, illetve pályázókban?

– Az idei pályázók olyan ötletekkel álltak elő, amelyekből süt a tenni akarás. Nemcsak a problémákat látják, hanem a réseket is, ahol fényt lehet beengedni. Zsűritagként nem a tökéletes megoldást keresem, hanem azt a szikrázó kíváncsiságot, ami mögött ott van az elszántság is. Az a belső késztetés, ami azt súgja: „Lehet, hogy nem tudok mindent megoldani, de attól még meg fogom próbálni.” Ugyanakkor számomra az is fontos, hogy az ötlet ne csak lelkesítő, vágyott jövőkép, hanem megvalósítható is legyen, vagyis tudományosan vagy technológiailag megalapozott, elérhető lépés. Olyan pályázatokat keresek, ahol a kreativitás nem légvárat épít, hanem hidat – valós problémára ad valós, felelősen átgondolt választ.

– A kihívás idei évadjában kiemelt szerepet kapott a diákok mentális jólléte és a stresszkezelés. A burnoutra ugyan sokáig középkorú felnőttek problémájaként tekintettünk, de az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a fiatalokat is érintheti. Vannak adatok arra vonatkozóan, hogy a magyar középiskolások milyen mértékben küzdenek az akadémiai kiégéssel?

– Konkrét, nagymintás, magyar kutatás sajnos egyelőre nem áll rendelkezésünkre, de ha a valóságot nem is mindig számszerűsíthetjük, attól még érezhetően jelen van a probléma. Az akadémiai kiégés egyre több középiskolásnál kopogtat be az ajtón – vagy inkább rúgja be azt. A diákok nap mint nap úgy élnek, mintha egy maratoni futásra készülődnének, csak épp a pálya végtelen, a frissítőpontok ritkák, és a célvonalat mindenki máshova rajzolja. A tanulási terhek, a teljesítménykényszer és a jövőtől való szorongás lassan, de biztosan kimerítik az energiatartalékaikat.

– Hogy látod, mitől szoronganak a mai fiatalok?

– Ma már nemcsak az osztálynapló, a szóbeli felelések és a vizsgák jelentik a stresszforrást. Egyre több felmérés mutat rá arra, hogy a bizonytalan jövő, a társas kapcsolatok felszínessége, a klímaváltozás, a digitális túlterheltség, és a „mindenben legyél jó” elvárás csomagban érkeznek – mint egy túl nagyra sikerült házi feladat. A szorongás sokaknál nem hangos pánik, inkább egy állandó háttérzaj, mint a laptop ventilátora: nehezen észlelhető, de folyamatosan fogyasztja az energiát.

– Ha már energia és lemerülés, korábban olvastam tőled egy nyilatkozatot, amiben a diákok mai életét találóan az okostelefonhoz hasonlítottad, a mentális és a fizikai egészségüket pedig annak akkumulátorához. Mennyire van lemerülve a mai fiatalok akksija? Rosszabb állapotban vannak, mint a korábbi generációk?

– Nem jelenteném ki, hogy rosszabb helyzetben vannak a mai diákok, de határozottan mással és másképp kell megküzdeniük, mint régebben. Nagy különbség, hogy a mostani generáció tagjai már nemcsak a padtársukkal hasonlítják össze magukkal, hanem az egész internettel. Korábban még örültek, ha három szomszéd gyereknél jobban ment a matek, ma viszont ott az a tizenöt éves zsenipalánta TikTokon, aki már négy nyelven programoz. A digitális világ egy végtelen áramkör – túl sok impulzussal, túl kevés pihenővel. Ezenkívül fontos látni, hogy a mai gyerekek, kamaszok „polikrízisben” nőnek fel – poszt-Covid, klímaszorongás, háborús hírek árnyékában –, miközben ugyanúgy vizsgák, határidők és önértékelési kérdések nyomják a vállukat. Minden generációnak megvoltak a saját akksilemerítő démonai, de az biztos, hogy ma már legalább beszélünk róla. Ez az első lépés a töltődés felé.

– Tudatosabban foglalkoznak manapság a fiatalok a mentális egészségükkel, keresik a töltekezési lehetőségeket?

– A mai fiatalok zsebében több tudás fér el, mint amennyit a nagyapáik egész életükben elolvastak, köszönhetően a mobiljuknak. De a Google-tól még senki nem lett bölcsebb, csak tájékozottabb. Az információhoz való hozzáférés demokratizálódott, ám az információs szemét is sokasodott. Azok, akiket megtanítottak különbséget tenni fény és fénymásolat között, valóban tudatosabbak, mint valaha. Ők azok, akik nemcsak töltekeznek, de már azt is tudják, hogy a töltőkábel egyik vége nem a telefonban, hanem a saját testükben és lelkükben van. És minél tudatosabban tanulunk meg töltekezni, annál kevesebbszer csúszunk le nullára. Ami valóban tölt, az általában csendes. Egy séta a kutyával. Egy barát, akinek úgy tudod elmondani, hogy rossz napod van, hogy nem kell közben magyarázkodni. Egy délután, amikor nem történik semmi „hasznos”, mégis megélsz minden percet. A testünk és idegrendszerünk nem multitaskingra lett tervezve, hanem ritmusokra, ismétlődésre, pihenőidőkre.

– Szülőként milyen jelekből vehetjük észre, hogy a gyerekünk túlságosan szorong, stresszben él?

– A stressz nem mindig ordít, néha csak halkabb lesz tőle a gyerek. Visszahúzódik, ingerlékenyebb, alvási vagy evési szokásai megváltoznak, esetleg hirtelen lemond a korábban szeretett dolgokról. Olyan ez, mintha a lemerülő akksi miatt már csak az alapfunkciók képesek működni. A legfontosabb, hogy a szülő figyelje a változást, és ne csak a teljesítményben, hanem az apróbb rezdüléseket is. Néha egy furcsa mondat többet árul el, mint száz jó jegy.

– A napokban kezdődtek az érettségi vizsgák, amelyek a legtöbb középiskolás életében óriási megmérettetésnek, ezzel együtt pedig stresszforrásnak számítanak. Hogyan csökkenthető az ezzel kapcsolatos szorongás?

– Először is érdemes átkeretezni, hogy miért stresszelünk az érettségi miatt. A stressz ugyanis nem a gyengeség jele, hanem annak, hogy fontos számunkra, ami történik. Az érettségi stresszére nem lehet immunissá válni, de lehet vele együtt élni, mint egy kissé zajos lakótárssal. Segít, ha a diák megtanul priorizálni, belátni, hogy nem minden tantárgy élet-halál kérdés, és hogy a pihenés nem időpazarlás, hanem befektetés. Ha már a beszélgetés elején egy futós hasonlatot hoztam be, most ismét visszakanyarodnék hozzá: az érettségi olyan, mint egy hosszútávfutás, ahol nem a leggyorsabb nyer, hanem az, aki beosztja az energiáit. A szülőknek pedig azt tudnám tanácsolni, hogy legyenek power bankek, ne plusz terhek. Néha elég annyi is, ha nem kérdezik meg napi háromszor, hogy „Hány tételt tanultál már meg?”, hanem csak leülnek a gyermekük mellé egy bögre teával, vagy elviszik egy rövid sétára. A gondoskodó figyelem a legjobb feszültségoldó.

Az érettségire való felkészülésben és a vizsgadrukk leküzdésében sokat segíthetnek a szakértő tanácsai, melyeket az alábbi galériában gyűjtöttünk össze:

Alább pedig néhány olyan tippet találsz a mentális töltődéshez, amely nemcsak a diákoknak, hanem a felnőtteknek is hasznos: