Mi a búbánatot mondott Frances McDormand? Az "inclusion rider" kifejezés és ami mögötte van

Sajnos vagy szerencsére, de semmi egetrengető érdekesség nem történt a 90. Oscar-díjátadón: nagyjából azok nyertek, akikre számítottunk, a Testről és lélekről nem nyert (amitől egy milliméterrel sem lettünk kevésbé büszkék a filmre), még a borítékok se keveredtek el, mint tavaly. A legemlékezetesebb pillanat a legjobb női főszereplő kategória nyertese, Frances McDormand köszönőbeszéde volt.

A 60 éves színésznő, aki második Oscarját vihette haza idén a Három óriásplakát Ebbing határában főszerepéért, a klasszikus hollywoodi glamúrban úszó sztárok szöges ellentéteként libbent fel a színpadra, amikor Jennifer Lawrence és a síbaleset következetében mankókkal közlekedő Jodie Foster bejelentették, hogy ő nyert. Nulla smink, őszbe és szőkébe játszó tincsek, nyaknál záródó és földig érő (egyébként szép, aranyhímzéses) Valentino ruha – de a megjelenése említésre sem érdemes a beszédéhez képest.
Először is felállította az összes jelenlevő női jelöltet – „Meryl, ha te megteszed, mindenki más követni fog”, mondta –, nem csak a színésznőket, de a producereket, a zeneszerzőket, az operatőröket, mindenkit. Felszólította a többi jelenlevőt, hogy nézzék meg őket jól, és aztán keressék fel őket és tárgyaljanak velük, mert „pénzre van szükségük ahhoz, hogy elmesélhessék a történetüket”.

Másodszor pedig kimondta azt a kifejezést, ami a következő órákban a legkeresettebb lett a Meriam Webster angol értelmező szótár weboldalán.
Merthogy Frances csak ennyit mondott:
Aztán felvette az Oscarját a földről, ahova letette maga mellé és levonult a színpadról.
Az egyenlőségi záradék (inclusion rider) kifejezés azóta is a legtrendibb hashtag lett a közösségi oldalakon. Egy amerikai társadalomtudós, Stacy Smith vezette be, aki bő egy évvel ezelőtt egy TED-előadásában is beszélt erről a fogalomról. Lényegében azért kampányol Smith és most már McDormand is, hogy a hollywoodi sztárok csak olyan szerződéseket írjanak alá, mielőtt filmezésbe kezdenének, amikben szerepel egy záradék, amely szerint a szereplőgárda és a stáb egyaránt 50%-ban “más” egyen. Mármint csak a fele legyen fehér, heteroszexuális férfi, a másik fele legyen nő és/vagy színes bőrű és/vagy az LMBTQ+ közösség tagja és/vagy fogyatékkal élő és/vagy... bármilyen szempontból “más”. Tehát az “inclusion rider” legyen minden A-listás színész fejében egy kötelező feltétel.
Frances McDormand beszédét rengetegen bólogattak a Twitteren, így elképzelhető, hogy az egyenlőségi záradék, ha csak bizonyos mértékig is, de tényleg megvalósul. Üdvözölte a koncepciót többek közt Brie Larson, EElzabeth Banks, Alyssa Milano és Amy Schumer is – utóbbi egyenesen egy infografikát posztolt, amiből kiderül, milyen alacsony számban fordulnak elő nők a filmes stábokban, ha nem figyelnek oda a stúdiók és a producerek tudatosan:
Egyébként Frances McDormand a gála utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy ő maga is csak egy hete hallotta a kifejezést, és milyen furcsa, hogy eddig egyszer sem jutott el hozzá 35 éves filmszínészi pályája során.