A borról először az jut eszembe, hogy ...

A kecskeméti borfesztivál volt az első igazi élményem. 18 éves voltam, amikor kilátogattam oda – természetesen szigorúan szülői engedéllyel (mosolyog). Talán ezeknek a tapasztalatoknak is köszönhetem, hogy számomra a borozás egy olyan "eszköz", ami mértékletességgel párosulva jó hangulatot tud eredményezni, és összehozza az embereket egymással.

A kedvenc borom…

Fiatal fejjel az édesebb ízvilágokhoz vonzódtam – de talán a legtöbben így vagyunk ezzel. Akkoriban még nem igazán tudtam, milyen is a minőségi fehérbor. De ez az évek során szép lassan eltolódtak nálam a hangsúlyok. Ma már a gyümölcsös és igazán friss borokat kedvelem a legjobban. Nagy rajongója vagyok a nemes magyar nedűknek, és szeretem is támogatni a hazai borászokat. Sokszor szervezünk a baráti társaságban boresteket, ahol rendre honi termelők üvegeit bontjuk fel, és több ízben volt már szerencsém bortúrán is részt venni például a balatoni borvidéken. Ezek kivétel nélkül mindig nagy élmények voltak számomra, köszönhetően a borászok élvezhető előadásmódjának. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy én magam is szívesen elvégeznék egy sommelier tanfolyamot, hogy egy kicsit jobban megértsem ezt a világot, és azt, hogy hogyan készülnek a borok és mit jelentenek a különböző eljárások.

A FOLYTATÁSÉRT KATTINTS IDE!