Az utóbbi években egyre több kutatási eredmény számolt be az ultrafeldolgozott élelmiszerek káros egészségügyi hatásairól, és már az is kiderült, hogy viszonylag kis mennyiség is ártalmas lehet a szervezetünknek hosszú távon. Összetételüknél fogva nem ideális a tápértékük, és egyes alkotóelemeik is jelenthetnek kockázatot. És bár mindezt úton-útfélen halljuk, valójában nem mindenki tudja, mit is jelent pontosan ez az ultrafeldolgozott jelző a termékek esetében.

A São Pauló-i Egyetem tudósai egy négyes felosztást dolgoztak ki: az első kategóriában a feldolgozatlan élelmiszereket említhetjük, mint például a gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek, halak, magvak, tojások stb. A második csoportba az úgynevezett feldolgozott összetevők tartoznak, amelyeket jellemzően nem fogyasztunk önmagában, hanem más ételekhez adjuk hozzá – ilyen a só vagy az olaj.

E két kategória kombinálásával készülnek a feldolgozott élelmiszerek. Ezek lehetnek lekvárok, befőttek, konzerv gyümölcsök és zöldségek, sajtok, házi kenyerek, és így tovább. Végül pedig a többszörösen feldolgozott vagy ultrafeldolgozott termékek következnek, amelyek általában egy sor olyan hozzávalót felvonultatnak, amit házi sütés-főzés alkalmával nem használunk. Így tartósítószereket, ízfokozókat, édesítőszereket, emulgeálószereket, színezékeket, aromákat. Ide tartoznak többnyire a felvágottak, édességek, chipsek, ízesített joghurtok, bolti készételek, valamint rengeteg üdítőital is – nyilván lehetne még sorolni bőven.

Vannak azonban olyan tételek is, amelyeket egészségesnek gondolunk, vagy egyszerűen csak a marketingjük próbálja elhitetni velünk, hogy azok. A valóságban azonban ultrafeldolgozott élelmiszerekkel van dolgunk, még ha nem is tudtunk róla.

Kattints a galériára, és mutatunk 5 egészségesnek hitt fogást, ami igazából ultrafeldolgozott:

(forrás: Metro)

Az InStyle Men írása.