Mikor kell antibiotikumot szedni?

Az antibiotikum szó hallatán sokan a legrosszabbra gondolnak, ám fontos tudni, hogy valójában egy életmentő gyógyszerről van szó. Az antibiotikumok a bakteriális fertőzések ellen vethetők be – vagyis vírusok esetén szinte teljesen hatástalanok, ám egy súlyosabb torokgyulladás, egy kellemetlen tüdőgyulladás, egy fájdalmas húgyúti fertőzés vagy valamilyen sebfertőzés esetén igazi áldások. Nagyon hatásosak, hiszen megakadályozzák, hogy a szervezetben már jelen lévő kórokozók tovább szaporodjanak, és segítenek, hogy a test gyorsabban felépüljön a betegségből. Persze senki sem szereti őket kapkodni, mint a cukrot, egyes betegségeknél nagyon is indokolt a szedésük. Alapjáraton tehát mondhatjuk, hogy semmi „baj” nincs velük, gond ugyanis akkor van, ha valaki indokolatlanul szedi őket vagy túl gyakran alkalmazza. Éppen ezért az antibiotikumokat nem is kaphatjuk le csak úgy a gyógyszertári polcokról, hiszen komoly protokoll és orvosi vizsgálat, majd javallat vonatkozik rájuk.

A kockázatok és mellékhatások tekintetében...

Igen, ismerős szöveg: kérdezzük meg kezelőorvosunkat vagy olvassuk el a betegtájékoztatót. Az antibiotikumoknál azonban sokszor szükség sincs erre, hiszen a korábbi tapasztalatainkból már pontosan tudjuk, mi fog történni a szedésük után. A gyomor gyakran érzékenyebben reagál, a bélflóra egyensúlya felborul, és ennek következményeként jöhet a puffadás, a hasi diszkomfort, a hasmenés vagy épp a széklet lágyságának változása. Gyakori a fáradtság, levertség és az étvágy csökkenése, sőt, akár hányinger is, hiszen a szervezet épp a belső egyensúlyát próbálja visszaállítani az eredeti állapotba. Mindez teljesen természetes reakció, de annál kellemetlenebb – ezért fontos, hogy a kúra után tudatosan támogassuk a regenerációt, és ne csak megvárjuk, míg „majd magától helyrejön”.

Galériánkból megtudhatod, milyen szabályokat érdemes betartanod, ha túl vagy egy antibiotikum-kúrán!