A mellrákról nem lehet eleget és elégszer beszélni, mivel a magyar nők körében a leggyakoribb rosszindulatú daganattípus: minden nyolcadik nőt érint, évente mintegy 8000 új beteget diagnosztizálnak. A hazai szűrőprogramban a 45–65 év közötti nők kétévente kapnak behívót mammográfiás vizsgálatra, de szakemberek sürgetik, hogy a szűrést kiterjesszék fiatalabb korra is, ugyanis a statisztikák azt mutatják, hogy a mellrák egyre gyakoribb 40 éves kor alatt is. A 30-39 éves korosztályban egy évtized alatt 32 százalékkal nőtt az előfordulás aránya az MSD Magyarország kutatása szerint. A drámai adatok mellett jó hír, hogy a túlélési esélyek kedvezőnek mondhatóak: a betegek 74,1 százaléka öt évvel a diagnózis után is élt, bizonyos emlődaganat-típusoknál pedig elérheti a 90 százalékot is ez az arány. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy lelkileg sokkal inkább megviselheti a fiatalabb pácienseket a mellrák diagnózisa és a kezelése, illetve ezek következményei.

A lélek meggyógyulhat, ahogy a fű is újra kinő

„Érzelmileg nagyon megterhelő mindaz, amin át kell menniük ezeknek a hölgyeknek. Fiatalon elveszíthetik a mellüket, illetve a kemoterápiás kezelés vagy a hormonterápia miatt a fertilitásuk, vagyis a termékenységük is veszélybe kerülhet — magyarázza dr. Vizin Gabriella, az Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének egyetemi docense. — Ehhez kapcsolódóan negatívan változhat a testképük, és számos esetben a párjuk elfordul tőlük, ha még a diagnózis előtt nem született gyerekük, vagyis a mellrák nem ritkán válást hoz magával.“ Az érintett nők számára tehát nagyon fontos a lelki támogatás és szakmai segítség, e célt tűzte ki a KLOÉ program. Az elnevezés a Kognitív terápiás szemléletű Lelki segítség Onkológiai betegek Életminőségének javításáért kifejezés rövidítése, nem mellesleg a Kloé név görög eredetére is visszautal szimbolikusan, a görög nyelvben ugyanis zöldellő vagy zsenge fű a jelentése, ami a rákból való felgyógyulást, megújulást jelképezi.

A bizonyítékokon alapuló, pszichológiai eljárásokon nyugvó, tíz alkalmas programot 2018-ban dolgozták. „2018 és 2021 között öt tízfős csoporttal tudtuk végigcsinálni a programot. Eredetileg személyes csoportterápiát terveztünk, de a covid ezt keresztülhúzta, át kellett váltanunk online felületre, ám szerencsére úgy is működött. Sokat segített a résztvevők életminőségének javításában, a stigmatizáció, a szorongás, a depresszió mérséklésében. Ezután gondolkodtunk, milyen úton tudjuk ezt továbbvinni, és amellett döntöttünk, hogy belevágunk a program kutatásába, hogy később szélesebb körben elérhetővé tegyük.“ — mondja a szakember. Jelenleg tehát a KLOÉ program randomizált kontrollált vizsgálata zajlik. Egy viszonylag szigorú kutatási módszertan alapján szerveződnek a csoportok, így a cél mondhatni kettős: egyrészt a mellrákkal küzdők támogatása, másrészt a kutatás, hogy nyomon követhessék a változásokat és jobban megértsék a pszichológiai módszerek hatását.

Kik jelentkezhetnek a programba?

A csoportokba olyan 18-50 év közötti nőket várnak, akik az elmúlt fél-két évben diagnosztizáltak emlőrákkal, nem vettek részt pszichoterápián az előző 2 évben, és jelenleg is hormonkezelés alatt állnak. „Azért kifejezetten a hormonérzékeny daganatokra fókuszálunk, mert az ilyen típusú megbetegedéseknél az akut kezelés után hosszú távú terápiára is szükség van, hormontartalmú készítményeket kell szedni akár 5-10 évig. Ehhez szükség van a páciensek hosszú távú együttműködésére, még akkor is, ha a tabletták szedése mellékhatásokkal járhat. Ha viszont valakinél pszichés nehézség, depresszió, szorongás alakul ki, gyakran abbahagyja a gyógyszerek szedését, ezzel pedig saját túlélési esélyét rontja — mondja dr. Vizin Gabriella. — A daganatos megbetegedéssel küzdők körében a depresszió és a szorongásos panaszok aránya eléri az 50%-ot, a PTSD (vagyis a poszttraumás stressz zavar) gyakorisága pedig dupla akkora, mint az átlag populációban, tehát körülbelül 13-14% körül van. Ezenkívül az emlőrákkal diagnosztizált pácienseknél jelentős mértékben előfordulnak alvás- és szexuális zavarok, valamint krónikus fáradtság is. Az 50 év alatti betegeknek pedig mindezek mellett rengeteg veszteséggel is szembe kell nézniük, legyen az testi veszteség, vagy a babavállalással kapcsolatos nehézség, és ezek miatt reményvesztetté válhatnak. Mi abban tudunk segíteni, hogy a mentális állapotuk és ezáltal az életminőségük javuljon, új célokat tudjanak találni, ami motivációt jelenthet az utókezelés során. Ez pedig közvetetten a túlélésüket szolgálja.“

10 hét múlva örökké

A KLOÉ program 10 héten át tart, heti egy alkalommal, késő délutáni időpontban, két pszichológus által vezetett csoportterápia zajlik személyesen vagy online. A kutatás keretében két különböző, tudományosan megalapozott csoportfoglalkozási módszert hasonlítanak össze, ezért a jelentkezőket egy kérdőíves vizsgálatot követően random két csoportba sorolják be. Az első lényegében a KLOÉ, amely a kognitív viselkedésterápia eszközeire épít, de mellette mindfulness-t és önegyüttérzést is alkalmaz. A másik egy olyan pszichológiai intervenció, ami ugyancsak hatékony, viszont a kognitív viselkedésterápia helyett bizonyos relaxációs technikákat tartalmaz, amelyek egyébként a szorongás csökkentésében és a hangulat javításában ugyanúgy célt érhet. „Kifejezetten az emlőrákkal küzdő hölgyek lelki szükségleteire hangolva alakítottuk ki a program, illetve a kutatás struktúráját, tehát az ő életükben felmerülő nehézségekre, problémákra igyekszünk választ adni, illetve megküzdési stratégiákat találni“ — hangsúlyozza a klinikai szakpszichológus.

Emellett a szakemberek azon is dolgoznak, hogy úgynevezett alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók révén online felületen (mobilapplikációban vagy honlapon) is elérhetővé tegyék ennek a programnak a tartalmát. Így azok számára is hozzáférhető lenne a segítség, akik nem szívesen vesznek részt csoportfoglalkozáson, vagy földrajzi távolság akadályozza őket. Addig is az érdeklődök a KLOÉ programhoz kapcsolódó kutatásra ide kattintva tudnak jelentkezni, a csoportok ősszel folyamatosan indulnak. A részvétel önkéntes, térítésmentes, semmilyen befolyással nem bíz az orvosi kezelésre, és bármikor, következmények nélkül megszakítható. Aki pedig végigcsinálja a 10 hetes csoportterápiát, nemcsak saját magán segíthet, hanem hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben más mellrákkal küzdő betegek is hatékony mentális támogatásban részesülhessenek.

Az alábbi galériában pedig a mellrákra figyelmeztető tüneteket gyűjtöttük össze: