Selye János és a stressz

Bár a stresszt mindenki a köznyelvben a fokozott idegeskedéssel és a bennünket ért negatív hatásokkal azonosítja, melyek következtében számos betegség kialakulhat szervezetünkben, tudományosan ezt a kifejezést másképp fogalmazták meg. Selye János, osztrák-magyar vegyész, kutató és orvos volt az, aki a stressz kifejezést megfogalmazta, és széles körben elterjesztette. Selye úgy fogalmazta meg a stresszt, mint a testünk által generált nem specifikus választ, melyet a szervezetünk mindennemű igénybevételre adunk. Az orvos kutatásának fő területe a minket ért külső mechanizmusok és azok hatása volt, az endokrinológia vonalán mozogva. Sok tapasztalatot szerzett a bennünk kialakult krónikus betegségek gyökerei kapcsán, melyeket az általa megalkotott „stressz” fogalom kialakulásából eredeztetett.

Selye úgy vélte, a szervezet először az azt ért negatív hatásokat megpróbálja feldolgozni, ellentámadás vagy menekülés formájában, ezután, második szakaszként a szervezet a fel nem dolgozott külső hatásokhoz kénytelen alkalmazkodni, és végül, kimerítve az összes energiaraktárat, eljön a stresszel szembeni feladás fázisa, mely a test „pusztulásához” vezethet.

A kutató úgy vélte, maga a stressz önmagában nem káros, hiszen fokozott teljesítményre és alkalmazkodásra készteti a szervezetünket, ám, hogyha krónikussá válik, amivel nem tudunk megbirkózni, számos komoly betegség alakulhat ki bennünk általa. Ezzel a felismeréssel 1964-ben kiadta az „Életünk és a stressz” című könyvét, mely a téma szempontjából megteremtette a stresszel kapcsolatos elképzeléseink alapjait, és világszerte elterjedt nézetté változtatta.

Mikor mondhatjuk el, hogy krónikus stresszhatás alatt vagyunk?

Kisebb-nagyobb stresszhatások mindenkit érnek, hiszen felgyorsult világunkban, ahol mindent azonnal elvárnak tőlünk, és olykor erőnkön felül, maximális teljesítményt igénybe véve kell megoldjuk feladatainkat, sajnos ez a mindennapi élet velejárója lett. Szerencsére, azért a stresszt számos módon le lehet küzdeni, például léteznek szuper relaxációs- és meditációs gyakorlatok, és számos – mentális egészséget támogató – más módszer pl. olyan tevékenységek végzése, melyek örömmel töltenek el bennünket és kikapcsolnak vagy bizonyos szintű környezetváltozás. Ha azonban nem kezeljük a helyzetet, könnyedén kialakulhat a krónikus stressz, mely a fokozott ingerlékenységben, az állandó fáradtságban és koncentrációs zavarokban, alvásproblémákban, egyéb testi tünetekben pl. fejfájás és emésztési panaszokban nyilvánul meg. Éppen ezért, ezt elkerülve nagyon fontos, hogy csökkentsük a minket ért negatív hatásokat, mindezt a fizikális jóllétünk és a lelki megnyugvásunk érdekében.

Kíváncsi vagy, milyen vitaminokkal és étrendkiegészítőkkel lehetsz úrrá a stresszen? Olvasd el galériánkat!