Hazánk tájain több mint ezer éve termesztenek szőlőt, nem véletlen tehát, hogy Magyarország híres a jó borairól. A szőlő jóformán mindenhol megél, termeszteni pedig ott érdemes leginkább, ahol tápanyagban gazdag a talaj és bőséges a napsütés. Jól tűri a szárazságot: gyökerei mélyre hatolnak, erősen kapaszkodnak, és oldalirányban akár 8 méteren is terjedhetnek. A világ egyik legnépszerűbb bogyósaként tartjuk számon, hiszen több mint 90 országban termesztik, a legnagyobb termelők közé Kína, Olaszország, Spanyolország és Franciaország tartozik. Egyes források szerint a „szőlő” az ótörök „csuvas sirla” szóból ered, melynek jelentése: bogyó.

Tudtad, hogy a csemegeszőlő és a borszőlő nem csak ízben különbözik?

Az „enni való” szőlő és a „bornak való” szőlő ugyanazon növénycsaládból származik, de teljesen más célra vannak nemesítve. A klasszikus csemegeszőlő nagy szemű, roppanós, látványos, egyenletes fürtökben terem, hosszabb ideig friss marad, és jól bírja a szállítás viszontagságait. Ezzel szemben a borszőlő általában kisebb szemű, és sokkal több magot rejt. A héja vastagabb – a borkészítéskor épp a héj és a mag polifenoljai (színezőanyagok, tanninok) adják az aromák esszenciáját. A bornak való szőlőt később szüretelik.

Bár a felhasználásuk eltérő, vitamin- antioxidáns- és ásványianyag-tartalmuk nagyon hasonló. A szőlő gazdag C- és K1-vitaminban, kisebb mennyiségben B-vitaminokat és A-elővitamint is tartalmaz, magjában pedig E-vitamin rejlik. Bár vitamintartalma nem a legkiemelkedőbb a gyümölcsök között, igazi erejét a benne található antioxidánsok adják, amelyek főként a héjban és a magban koncentrálódnak. Ezeknek a jótékony vegyületeknek köszönhetően pedig számos ponton támogatja az egészségünket.

Olvasd el galériánkban, mik a szőlő jótékony hatásai!