— Laikusként azt gondolhatjuk, hogy a modern képalkotó vizsgálatokkal, mint az ultrahang vagy a CT, kényelmetlenség nélkül is „bekukucskálhatnak” az orvosok a páciensek testébe. A vastagbéltükrözésre azért van szükség, mert ezeknél teljesebb képet ad, vagy más téren is különbözik tőlük?

— Vastagbéltükrözéssel diagnosztizáljuk a vastagbél és a vékonybél alsó szakaszának nyálkahártya-elváltozásait, betegségeit, valamint ellenőrizni tudjuk, hogy az adott terápiára megfelelően gyógyult-e a bél nyálkahártyája. CT-vel vagy ultrahanggal egyes bélbetegségek nagyon jól kimutathatók, de pusztán a képalkotó vizsgálat alapján nem tudjuk a pontos diagnózist felállítani addig, amíg nem látjuk az eltérést és nem veszünk belőle mintát. Ezeket vastagbéltükrözéssel lehet elvégezni a legegyszerűbben, tehát a kolonoszkópiának többszörös a célja: hogy megvizsgálják a végbél, vastagbél és a vékonybél legalsó szakaszát, valamint felállítsák a diagnózist, továbbá az adott eltérés kezelésére is rögtön lehetőséget nyújt. Ha a képalkotó vizsgálatokon felmerül bármilyen bél eredetű megbetegedés, akkor mindenképp szükség van vastagbéltükrözésre, mert így tudjuk azt vizualizálni, valamint a mintavétel és akár az elváltozás eltávolítása is lehetséges ilyen módon. Ezenkívül előfordulhat, hogy egy adott bélszakaszt tágítani kell, esetleg sztentet szükséges behelyezni, melyeket ugyancsak el lehet végezni endoszkóppal.

— Mondhatjuk, hogy a vastagbéltükrözés életmentő is lehet? Daganat esetén mennyivel előbb lehet kiszűrni a rákos állapotot?

— A vastagbéldaganatok nagyobb része polipokból alakul ki, melyek jól felismerhetőek kolonoszkópiával. Akár 5-10 év is eltelhet, mire a polipokból rosszindulatú daganat jön létre, így a rendszeres szűréssel minimalizálhatjuk a vastagbéldaganat kialakulását. Jelenleg Magyarországon évente közel 10.000 vastagbéldaganatot diagnosztizálnak, és a vastagbélrák hazánkban a második leghalálosabb rákfajta, így kiemelten fontossá vált a szűrőprogramja. A vastagbéltükrözés nem fáj jobban, mint a lézeres szőrtelenítés, viszont életet menthet, mégis sokan ódzkodnak tőle és a lehető legtovább halogatják.

— Mikortól és milyen rendszerességgel ajánlott a vastagbéltükrözés?

— A jelenlegi ajánlás szerint 50 éves kor felett érdemes elvégeztetni, ha viszont a családban volt emésztőrendszeri daganat, vagy vastagbéldaganatra hajlamosító betegsége, bélrendszeri panasza van, akkor már 40 éves kortól szoktuk javasolni. Az első tükrözést követően – amennyiben nincs eltérés – 5 év múlva ajánlott a következő vizsgálat. Ha pedig elváltozást találnak (például polipot), akkor ennél általában hamarabb írja elő a kontrollt a kezelő orvos.

— Tegyük fel, hogy nem fordult elő még a családban emésztőrendszeri rák, nem tudunk semmilyen komoly betegségről sem. Milyen tünetek megléte esetén érdemes mégis fontolóra venni a vastagbéltükrözést?

— Ha vér található a székletben, akkor mindenképp javasolt, akár laboratóriumi vizsgálat során derül ki, akár szemmel látható a vér jelenléte. Ezenkívül a széklet habitusának megváltozása, hasmenéses-székrekedéses időszakok váltakozása (akár egy napon belül is), más betegséggel nem magyarázható erős hasi fájdalmak, fogyás, általános gyengeség, vérszegénység esetén is ajánlott a vastagbéltükrözés.

— Magáról a kolonoszkópiáról a legtöbbünk fejében különböző rémképek élnek, amit most szeretnénk eloszlatni. Meséld el, kérlek, hogyan zajlik pontosan a vastagbéltükrözés!

— Az endoszkópot a végbélnyíláson keresztül vezeti fel a vizsgáló orvos az endoszkópos asszisztens segítségével. Maga az endoszkóp egy vékony cső, melynek a végén egy fényforrás és egy kamera található, ennek a képét egy monitoron látjuk, így tanulmányozzuk végig alaposan a bélrendszert. A vizsgálat során levegő- és vízbefúvásra lehet szükség a jobb látási viszonyok érdekében, valamint az asszisztensek óvatosan nyomást gyakorolhatnak a hasra, hogy biztonságosabban és hatékonyabban tudják előrébb vezetni az eszközt. Az endoszkóppal a vastagbél végéig jutva betekintünk a vékonybél alsó szakaszára, majd visszafelé is átvizsgáljuk a beleket. Ha nem kell eltávolítani elváltozást, akkor általában 15-20 percig tart a tükrözés, tehát rövidebb, mint sokan hiszik.

— Hogyan kell felkészülni a beavatkozásra? Lehet valamivel csökkenteni a kellemetlenségeket, fájdalomérzetet?

— A tükrözés előtt bélelőkészítésre van szükség, hogy elkerüljük a bél szennyezettségét, és úgymond kitisztuljanak a látási viszonyok. Attól függően, hogy a kezelőorvos milyen előkészítést javasol, 1-2 napot vesz csak igénybe, tehát nem arról van szó, hogy hetekig koplalni kell előtte. A rövid diétázás mellett fontos a sok-sok folyadék fogyasztása, illetve a bélelőkészítő készítményt az előírásoknak megfelelően kell meginni. A vastagbéltükrözést alapesetben éber állapotban végzik, egyénfüggő, hogy kinek mennyire kellemetlen, de általában nem annyira rossz, mint amire számítanak a páciensek. Egyes intézményekben pedig bódításban vagy altatásban is lehet kérni a vizsgálatot, amelyekkel ki lehet küszöbölni az olyan kellemetlenségeket, mint a székelési inger, puffadás a levegőbefúvás miatt vagy az eszköz vezetése közben a hasra gyakorolt nyomás.

A Testkép podcastben Birta Brigi, az Éva magazin főszerkesztője az egészséges bélflóráról és egyéb bélügyekről beszélgetett dr. Suga Boglárkával. Az adást meghallgathatodd itt:

— Ha jól tudom, már létezik olyan vastagbéltükrözés is, amit az endoszkópcső helyett kapszulával végeznek. Milyen különbségek vannak a két eljárás között?

— A hagyományos és a kapszulás endoszkópia előtt is szükség van diétára és bélelőkészítésre, utóbbinál viszont nem vezetnek csövet a belekbe, hanem egy nagyobb multivitamin méretű kapszulát alkalmaznak, amelyen vastagbéltükrözésnél két kamera található. Ezt egy pohár vízzel kell lenyelni, majd a kapszula képeket rögzít a bélrendszerről, amiket egy monitorral rendelkező készüléknek továbbít, hogy nyomon tudjuk követni a vizsgálatot. A kapszulás vastagbéltükrözésnél további bélelőkészítő fogyasztására lehet szükség, majd a kapszula természetes úton távozik 6-8 órával a lenyelést követően. Ez komfortosabb eljárás, ám hátránya, hogy amennyiben a bélben szennyeződés, elváltozás található, azt nem tudjuk lemosni, leszívni, szövettani mintát nem tudunk venni, vagy egy polipgyanús képletet alaposabban megvizsgálni. Így mielőtt ezt a vizsgálatot választanánk, mindenképpen egyeztessünk szakemberrel, mert lehet, hogy utána mindenképp szükség volna egy hagyományos vastagbéltükrözésre is.

— A vizsgálat után van valami teendő? Mikor lehet visszatérni a megszokott étrendhez, napi rutinhoz?

Ha a vizsgálat közben nem történt semmilyen beavatkozás, akkor nincs semmi korlátozás szabadon lehet enni, inni, mozogni. Amennyiben mintavételre, polipeltávolításra vagy egyéb terápiás beavatkozásra került sor, a vizsgálatot végző orvos dönti el, hogy kell-e (és ha igen, mennyi ideig) diétát tartani, esetleg a fizikai munkától, sporttól tartózkodni. A legfontosabb azonban, hogy ha mintavétel történt, a szövettani kiértékelést és az azt követő szakorvosi teendőkre figyeljünk, és tartsuk be a további javaslatokat. Ezenkívül jó volna, ha azok, akik átestek a vastagbéltükrözésen, nem szégyellnék, hanem többet beszélgetnének szeretteikkel, barátaikkal a témáról, mert előfordulhat, hogy éppen az ő tapasztalatuk fog rávenni másokat, hogy ők is elmenjenek a vizsgálatra. Hiszek benne, hogy a kolonoszkópiát övező tabuk, félelmek ledöntése emberéleteket menthet.

Az egészséges bélrendszer az alapja annak, hogy szervezetünk megfelelően tudjon működni. Az alábbi tanácsok segítenek ennek fenntartásában: