A Bakony-Balaton régióban Európa egyik legsűrűbb vulkáni mezőjét találhatjuk: a 8 és 2,5 millió évvel ezelőtti időkben csaknem 50 vulkán működött a területen, tudtuk meg a Bakony-Balaton Geopark Facebook-posztjából.

Hogyan alakultak ki a tanúhegyek a Balatonnál?

A Tapolcai-medence vulkánjai a pliocén korban, mintegy 4,5 és 3 millió évvel ezelőtt vulkáni dombokat, azaz tanúhegyeket hoztak létre. Ennek következtében úgynevezett „fordított tájkép” alakult ki: az idők során a vulkáni képződmények kerültek a felszínre, a pannon síkság lazább üledékes felszíne pedig lepusztult.

A balatoni tanúhegyek a második 100 földtani örökségi helyszínek listájára abból az okból kerültek fel, mert a legnagyobb tudományos értéket képviselik, azaz a világ legjobb példáit jelentik, melyek alkalmasak a földtani jelenségek és folyamatok bemutatására.

Badacsonytól a Csobáncon át a Halápig

A tanúhegyeket több szempont szerint csoportosíthatjuk: forma szerint például megkülönböztetünk tábla vagy kúp alakú, azaz deflációs tanúhegyeket. Kőzetanyag szerint pedig vannak vulkanikus, bazalt, gránit, üledékes, homokkő és kvarc tanúhegyek is.

A Balatontól nem messze fekszik a Somlt, a Kis-Somló és a Ság.

A Tapolcai-medencében pedig hat tanúhegy található. Ha kíváncsi vagy, mit kell tudni róluk, nézd végig a galériában!