A 2024-es év fókuszába a fenntarthatóság témája került, és a projekt kiválasztásánál az egyik elsődleges szempont pedig az volt, hogy az mennyire illik a dm stratégiájába, miközben a jelen társadalmi kihívásaira is reagál. Az idei évben az adományozásra szánt összeget a dm a WWF Magyarország élőhely-rehabilitációs projektjének adja, amelyet a Pélyi Madárrezervátumban valósítanak meg a Hortobágyi Nemzeti Parkkal együttműködésben.

A dm kiemelt figyelmet fordít a klímavédelemre

A dm filozófiájának alapja, hogy közösségként a környezete számára is példát mutasson, ezért nemzetközi szinten is több párhuzamos fejlesztési területtel járul hozzá, hogy a vállalat elérje a fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseit. Ennek fókuszában az ökológiai lábnyom csökkentését szolgáló innovációk állnak, mellyel kapcsolatban a dm nemzetközi szinten évről évre klíma- és ökológiai mérleget készít, hogy az összegyűjtött adatok alapján tervezze meg a további lépéseket a jövőbeli befektetésekkel kapcsolatban. Vásárlóként leginkább a dm választékán keresztül érzékelhetjük a fenntarthatóságot, hiszen az üzletlánc bio és natúr termékek széles választékát kínálja és folyamatosan bővíti a fenntartható termékek körét.

Idén a Pélyi Madárrezervátum életközösségét segíti a projekt

A dm fenntarthatósági fókuszterületei között a klímavédelmi akciókon túl kiemelt helyen szerepel a biodiverzitás támogatása is. Napjainkban sajnos a globális felmelegedés problémáján túl nem mehetünk el a természet pusztulása mellett sem, hiszen állatok és növények természetes élőhelyei kerülnek veszélybe. Ezeknek a helyreállítása azonban a klímaalkalmazkodás egyik fontos eszköze, mely az életminőségünket is pozitívan befolyásolja.

Az élőhelyfejlesztés nem csak a biodiverzitás és a vegetáció természetességének növeléséhez, hanem a terület vízellátásához is hozzájárul, ezzel támogatja a vizesélőhelyen költő és táplálkozó madarakat és az egész életközösséget. A projekt részleteiről Rezneki Ritát, a WWF Magyarország vállalati biodiverzitás- és agrárszakértőjét kérdeztük.

– Hogyan született meg a dm kampányával közös együttműködés?

– A WWF Magyarországnak stratégiai célja, hogy a természetvédelem a lehető legtöbb ágazattal, szektorral és iparággal megtalálja azokat a kapcsolódási pontokat, ahol közös érdekünkben áll a természet megóvása és helyreállítása, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a vizesélőhelyek rehabilitációja. Manapság egyre gyakrabban szembesülünk szélsőséges időjárási eseményekkel hazánkban, egyre súlyosabbak és hosszabbak az aszályos időszakok, és ezzel párhuzamosan sokkal hevesebbek az esőzések és viharok, amelyek gyakran villámárvizeket és áradásokat okoznak. Ahhoz, hogy ezeket a komplex környezeti problémákat kezelni tudjuk, szükségünk van a természet gyógyító erejére és közreműködésére. A természetre alapozott megoldások közé tartoznak az élőhelyfejlesztések, melyekkel az ott élő fajok fennmaradását is segítjük.

– A WWF természeti rehabilitációs projektjének fókuszában a Pélyi Madárrezervátum és annak élőhelyfejlesztése áll. Mit tudhatunk erről a kezdeményezésről?

– Ez a projekt egy komplex környezet- és természetvédelmi célokat szolgáló beruházás, amely a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet 5,5 hektáros területén, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve jön létre. A Pélyi Madárrezervátum egy tájvédelmi körzet és egyben Natura 2000 terület is, vagyis több szempontból is érdemes arra, hogy az élőhelyen élő fajok életlehetőségeit javítsuk. A madárrezervátum a Tisza-tótól délre, a Tisza árterén fekszik. A madárrezervátum területén lévő holtág szomszédságában úgynevezett kubikgödröket találhatunk. Ezek a gödrök a korábbi földkitermelési folyamatok során alakultak ki, és mivel felgyűlik bennük a talajvíz, vagy a Tisza áradásakor hosszabb ideig meg is marad bennük a víz, élőhelyként szolgálhatnak az itt élő állatok számára. A fejlesztés célja, hogy ezeket a kubikgödröket összekössük a holtággal, hogy azok valóban vizesélőhelyként tudjanak funkcionálni a Pélyi Madárrezervátumban.

– Milyen tervek mentén, és mennyi időn belül valósul meg az élőhelyfejlesztés?

– Az 5 évet felölelő projekt 2025-ben kezdődik: az első évben a vízügyi szakemberek bevonásával egy vízkormányzó műtárgy létesítése jön majd létre a nyílt vízfelület fenntartása érdekében. Ezzel párhuzamosan a parti sávban megtörténik az inváziós fásszárúak őshonos füzesre való cseréje, illetve a telepített fák gondozását is magába foglalja a projekt, amely az esetleges ápolási és pótlási munkálatokat jelenti.

– Milyen egyéb problémák hívták még életre az élőhelyfejlesztés kérdését?

– Egy fontos adatot meg kell említenünk ezzel kapcsolatban: az utóbbi 200 évben a folyószabályozások és a lecsapolások következtében a vizesélőhelyek 97 százaléka eltűnt Magyarországon. Ez egy óriási szám, és ennek következtében sokkal kevesebb nyílt víz, mocsár, nádas és láp található hazánkban. Ezt az űrt szeretnénk visszapótolni a vizesélőhelyek rendszerének helyreállításával, mely alapvetően három célkitűzés mentén valósul meg.

– Melyik ez a három célkitűzés?

– Az elsődleges természetvédelmi cél, hogy az itt található fajok jobban érezzék magukat, több szaporodóhely és táplálkozóterület álljon a rendelkezésükre, ezáltal a területen élő fajok száma is növekedni fog. De ezenfelül a kezdeményezés egy klímaadaptációs intézkedés is: azáltal, hogy tovább marad meg a víz a területen, elősegítjük a vizek talajba történő beszivárgását is, hiszen több idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vizek táplálják a környező területeket. A klímaváltozás hatására egyre kiszámíthatatlanabb a csapadék mennyisége és eloszlása, de az élőhelyfejlesztésnek köszönhetően hosszabb ideig meg tudjuk tartani a vizet a tájban, így a térségben emelkedni fog a vízszint, amely a mezőgazdasági termelésre is pozitívan hathat. A vizesélőhelyek kialakítása emellett a mikroklímára is pozitív hatással vannak. Ezért az élőhelyfejlesztés tulajdonképpen a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, a vízháztartás javítását célzó beruházást és a terület természetességének növelését is jelenti.

– Milyen fajokat érint a Pélyi Madárrezervátum élőhelyfejlesztési projektje?

– A vizes területen fészkelnek az olyan vízhez kötődő madarak, mint a szürke gém vagy a cigányréce. A mocsári teknősök is ezen a területen szaporodnak, illetve a mocsári békák is megtalálhatók a rezervátumban. De a Pélyi Madárrezervátum a fekete gólya és a rétisas táplálkozóterülete is, melyek mindegyike természetvédelmi szempontból különösen értékes, fokozottan védett és vizesélőhelyhez kötődő faj.