Hétindító idézet Ady Endrétől: 106 éve ezen a napon hunyt el a 20. század egyik legnagyobb költője

Galériánkban 10 dolog Ady Endréről, amit az iskolákban csak ritkán tanítanak! 10 dolog, amit ritkán tanítanak Ady Endréről az iskolában Nem szeretett tanulni Szülei nagyon szerették volna, ha szolgabíró lesz, ezért Debrecenbe íratták be a fiatal Endrét, hogy jogot tanuljon. Debrecen nem tetszett neki, ezért később Pesten folytatta a tanulmányait, de az otthonról érkezett tandíjat alkoholra és más élvezeti eszközökre költötte. Ismét beiratkozott a debreceni egyetemre, de nem járt be az órákra, inkább ivott, verseket írt és egyszer még párbajozott is egy diáktársával. Nagyváradra már részben azért ment, hogy meneküljön debreceni adósságai elől, és itt a Szabadság belső munkatársa lett. Az édesapja élete végéig fájlalta, hogy fia nem fejezte be az egyetemet. Feleségül akarta venni az énekesnőt, akitől a szifiliszt kapta Egy Renzi Mária nevű orfeum-énekesnőtől kapta a fertőzést 1902-ben. Minderről később a Mihályi Rozália csókja című novellában emlékezett meg. A fiatal újságíró ugyanakkor szerelmes volt a művésznőbe; a kollégái beszélték le a házasságról. Adytól félteni kellett a fiatal lányokat Ady jóképű és érzékeny férfi volt, akinek számtalan nő megfordult az életében, és közülük többet is úgy kellett &bdquo;kimenteni” attól, hogy hozzámenjenek a költőhöz. Egyikük Vészi Margit (aki később Molnár Ferenc felesége lett bár vele is alig pár hónapig élt együtt); a fiatal lány volt a Margita-versek múzsája. Margit édesapja, Vészi József újságíró–szerkesztő mindent megtett, hogy szétválassza a párt egymástól. Annak ellenére, hogy, vagy tán épp azért, mert Vészi és Ady barátok voltak. Előbbi jól ismerte utóbbi nehéz természetét, közeli viszonyát az alkohollal és más tudatmódosító szerekkel és az is nyílt titok volt, hogy a költő szifiliszes. Később ő lett Ady és Csinszka esküvői tanúja. Egy másik fiatal nőt, Dénes Zsófia újságírót édesanyja tiltotta el attól, hogy hozzámenjen Adyhoz. A Boncza család és az Ady család kölcsönös ellenszenve pedig ismert tény, így nem csoda, hogy Csinszka édesapja sem járt a fellegekben, amikor végül 1915-ben összeházasodtak (pontosabban nem is adta a beleegyezését). Általában sokáig tartott, míg elkészült egy vers Kortársai mesélték, hogy mennyit panaszkodott, amiért olyan nagy fáradsággal születik meg egy-egy verse. Több költeményét jó néhányszor át is írta, és Az Ős Kajánt &bdquo;két évig hordta magában” egy visszaemlékezés szerint. Egy időben együtt élt Lédával és annak férjével, aki bőkezűen támogatta Gyakran elhangzik az iskolai irodalomórákon, hogy a Lédával folytatott, kilenc éven át tartó viszonya tette Adyt igazi költővé. &bdquo;Léda több volt, mint Múzsa. Első párizsi tartózkodása alatt a nyelvi nehézségek szakadékain a Léda asszony segítő, gyöngéd és mégis biztos keze vitte át Bandit a francia impresszionista és szimbolista költőkhöz” – írja testvéröccse, Ady Lajos is monográfiájában. Arról a legtöbb irodalomtörténész hallgat, hogy Diósy Ödönné Brüll Adél nem csak férjnél volt, de együtt is élt a gazdag kereskedővel, aki mindkettőjüket bőkezűen támogatta. Már csak azért is így volt ez, mert Adél és Ödön házassága inkább kölcsönös érdekszövetségen alapuló barátság volt; &bdquo;Ödönt ez nem zavarja, sőt támogatja is kapcsolatukat, hiszen ő a férfiakat szerette. Hármasban járnak mindenhova, színházba, mulatóba, a két férfi kijön egymással, jól telnek az édes hármas napok” – írja Nyáry Krisztián Így szerettek ők című kötetében. Benedek Marcell író a 20-as években megjelent Ady-breviáriumában úgy spekulált, hogy Ady azért szégyellte ezt a felállást: &bdquo;Ady ösztönösen a zseni útjain járt, amikor eltűrte, hogy, durván szólva, kitartsák. A művész mindig prostituálja magát. Hogy Ady Párisban tölthessen egy esztendőt, hogy Montekarlóban áldozhasson szent Hazárd oltára előtt, ahhoz a mai társadalmi viszonyok között mecénásra volt szükség.” Később persze vége szakadt az idillnek. Önpusztító életet élt Ady Endrét nem csak szifilisz gyötörte: alkoholista, szerencsejáték-függő, gyógyszerfüggő, láncdohányos és depressziós volt. Czeizel Endre pedig kimerítő és kíméletlen elemzésében azt írja, hogy Ady nem volt mértéktartó alkat és akaratereje sem volt túl erősnek nevezhető. Ezt ő maga is tudta magáról és a családfájában kereste az okokat. &bdquo;A famíliám nagyon, túlságosan magyar família, és a Tasokat évszázadokon keresztül holtrészegen kellett kocsival hazahozni a hegyi pincéből, ahova ebéd után áhítatosan kiballagtak.” A barátok és más irodalmárok későbbi beszámolóiban arról is olvashatunk, hogy Ady felesége, Csinszka részéről komoly kitartás és önuralom szükségeltetett férje szokásainak elviselésére. &bdquo;Pillanatok alatt elfogja Adyt a kábítószerek rabjának fékezhetetlen szomjúsága, s ez a szomjúság végül szinte eszelős követelődzésben robban ki, majd reprodukálhatatlan szidalmakban. Mi szótlanul lesütjük szemünket. Csinszka zöld szemében rémület, szégyen, részvét, tanácstalanság. Egy darabig állja a rekedt és durva szavak záporát, aztán feláll, és lassan elindul a Körös völgyére és a kolozsvári vasútra nyíló terrasz felé.” Zsolt Béla újságíró emlékszik így vissza egy csucsai látogatására, amelyen Ady eleve részegen fogadta. Szanatóriumban halt meg, egy ápolónő volt mellette Halálát az úgynevezett harmadlagos vérbaj okozta, amelynek következtében 1918 novemberében kisebb szélütést kapott, amelynek következtében ezután csak szaggatottan tudott beszélni. Ekkoriban megkapta az akkoriban világszerte pusztító spanyolnáthát, amely tüdőgyulladást okozott nála. A pesti Liget Szanatóriumban kezelték, itt is halt meg 1919. január 27-én. Ápolónője, Papp Márta így emlékszik vissza Ady Endre utolsó napjára: &bdquo;…Este megvacsorázott. Aztán elaludt csendesen. A láza ekkor pontosan 39,9 volt. Éjfél felé én is lefeküdtem, és reggel nyolc óra után arra ébredtem, hogy a beteg lélegzete nem normális és arca hirtelen elfehéredik. Megijedtem, hozzáugrottam, és kérdeztem: fáj, mi fáj? Hívjak orvost? Nem válaszolt, aludt. Rémületemben nem mertem otthagyni a szobában, elkezdtem tapsolni hangosan, mint a színházban szokás, hogy valaki észrevegyen a folyosóról. Úgy küldték fel Reiss doktorkisasszonyt. Ő volt az inspekciós… Kámfor- és koffeininjekciókat kapott, majd elkezdett hörögni, de még mindig nem ébredt fel. Pár pillanatig tartott az egész, negyed kilenckor álmában meghalt.” Csinszka röviddel megözvegyülése után viszonyt kezdett Babits Mihállyal 1919-ben Nyilván ismerték egymást korábban is, találkoztak Ady temetésén, ahol Babits is mondott búcsúbeszédet. Egy évig tartott a kapcsolat. Ady szülei nem csak túlélték a költőt, de be is perelték Csinszkát 1926-ban Ady Endre szülei igényt tartottak a jogdíjakra, amelyeket csak az özvegy, az akkor már Márffy Ödön feleségeként élő Csinszka kapott meg. Végül a törvényszék arra kötelezte Berta asszonyt, hogy 25 százalék részesedést fizessen a szülőknek. Léda és Csinszka egy évben hunyt el, 1934-ben Diósy Ödönné Brüll Adél 61 éves volt és élete során soha nem beszélt Adyról, szakításuk óta pedig nem is találkoztak. Márffy Ödönné Boncza Berta pedig 40 éves volt halálakor, agyvérzés végzett vele.