Augusztus 15-től már megvásárolható a 2024-es őszi Éva magazin!

Ha legközelebb szeretnéd, hogy rögtön postaládádba érkezzen kedvenc magazinod, akkor fizess elő rá ITT! Digitálisan is megszerezheted a legfrissebb, de akár régebbi számainkat is, ezt ITT teheted meg!

Ha pedig már az oktatás szóba került: vajon hosszú távon kamatoztatható lesz-e az MI az iskolában, és nem utolsósorban fejleszti vagy inkább rombolja majd a jövő felnőttjeinek tanulási képességeit? A válaszok egyelőre csak körvonalazódnak, a technológiai szingularitás okán igen nehéz komoly jóslásokba bocsátkozni. Meglátni azonban a hasznot, a lehetőséget, sőt, a szépséget az algoritmusokban, az adatokban, a chatbotokban: ez a mi munkánk, és nem is kevés.

A JÖVŐ ITT VAN ÉS SOSE LESZ VÉGE

A harmadik ipari vagy digitális forradalom az 1950-es évektől a 2000-es évek elejéig tartott, és a digitális technológia térhódításával járt együtt. Ez a korszak hozta el számunkra az egyre nagyobb teljesítményű számítógépeket, a mobiltelefonokat, majd magát az internetet is. A világháló hatása számottevő és sokrétű, használata gyökeresen átformálta a társadalmat, az emberi kapcsolatokat, a politikát, a gazdaságot, a kultúrát, a szolgáltatásokat és az oktatást is. Mára pedig nyakig gázolunk a negyedik ipari forradalom korában: erre az időszakra leginkább a fizikai, digitális és biológiai technológiák összefonódása jellemző, és szerves részét képezi a mesterséges intelligencia (MI).

A mesterséges intelligenciát (és csevegő-robotjait, leginkább a 2022-ben színre lépő ChatGPT-t) egyre többen használjuk a munkánk során, emellett mind népszerűbbé válik a köz- és felsőoktatás világában is. Ugyanakkor számos vitát vált ki, hogy mennyire segíti vagy gátolja a kreativitást, a tanítási és tanulási folyamatot, s fejleszti vagy inkább hanyatlásra ítéli-e a kognitív képességeket. A szakértők egyes felhasználási módjait hasznosnak, másokat egyenesen károsnak tartják, az viszont biztos, hogy a megjelenése óta eltelt idő rövidsége miatt megbízható adatok és kutatási eredmények – bár folyamatban vannak, de – nem állnak rendelkezésünkre. A legtöbb esetben tehát csak jóslatokba bocsátkozhatunk, nem győzvén hangsúlyozni azt is, hogy ember által használt eszközről, és nem egy szubjektumról, önálló entitásról van szó.

AZ INTERNET ÉS A TANULÁSI KÉPESSÉGEK

Amióta a csodálatos világháló a rendelkezésünkre áll, a kutatásokhoz nem kell könyvtárba mennünk: bárki bármit beírhat a keresőbe, és az információ máris rendelkezésére áll. Az internetes keresők megjelenése eleve sokat változtatott a készségeinken és a tanulási képességeinken. „Mivel nagyon könnyen és nagyon gyorsan tudunk rengeteg információhoz jutni, az internetes keresés lehetőségének megjelenésével egyrészt egyre fontosabbá vált a kritikai gondolkodásra való készségünk, másrészt a lényegkiemelésre és a szintetizálásra való képességünk – mondja dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus, egyetemi docens. – Kritikai gondolkodás nélkül nem vagyunk képesek a megfelelő forráskritikára, például nem teszünk különbséget hitelesség szempontjából egy szakértő vagy egy szakmai cikk által mondottak és egy YouTube-videó, egy random komment vagy a Tudás Fája nevezetű blog között. Másrészt a hatalmas információtömegből ki kell emelnünk a valóban lényeges információkat és hasznosan szintetizálni őket.” Az MI nyilvánvalóan tovább csiszolja mindezt, bár Szondy szerint nem árt óvatosnak lenni. „Az MI és a chatbotok elterjedése egyre inkább el fogja mosni a határt a valódi és a kreált tartalmak közt. A deepfake fotók, videók, tartalmak elkerülhetetlenül az életünk részét alkotják majd, ezért a kritikai gondolkodás az egyik legfontosabb fejlesztendő képességünkké válik. Mindez amiatt is fontos, mert az MI nem tévedhetetlen: időnként (bár egyre ritkábban) hibázik, hallucinál, a kritikai gondolkodás pedig segíthet ennek kiszűrésében. Ezenkívül az is egyre fontosabbá válik, hogy hogyan tudunk jól kooperálni a mesterséges intelligenciával: mivel a jövőben szinte biztosan jelen lesz minden munkaterületen, tudnunk kell, hogy mire jó, és hogy miképp tudunk hatékonyan együttműködni vele.”

Az MI további komoly előnye lehet a személyre szabott, egyéni igényekre formált tanulás – a frontális oktatás helyett –, a tanulási motiváció fokozása, illetve a fogyatékkal élők tanulásának megkönnyítése.

BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS

A diákok persze már most is lelkesen használják a chatbotokat esszék, beadandók megírásához, egyelőre meglehetősen random módon – pedagógus legyen a talpán, aki szemfüles, ugyanakkor korrekt módon bírálja el a ChatGPT-mankóval írt dolgozatokat. A felsőoktatás már foglalkozik a mesterséges intelligencia jelenségével: számos kurzus indult el, és több egyetem megfogalmazta, mit tehet és mit nem tehet egy diák, ha igénybe veszi az MI segítségét. A magyar közoktatás azonban híresen lomha természetű, ráadásul gyakran makacsul ellenáll a technológiai fejlődésnek.

Komoly kérdés tehát, hogy az általános és középiskolai tanulók vajon használhatnak-e majd a jövőben legálisan ChatGPT-t és hasonló eszközöket, illetve lesz-e olyan kellően felkészített tanár, aki ezek igényes és megfelelő használatára megtanítja őket.

„A diákok mindig is igénybe vettek különböző segítségeket a dolgozatok, esszék megírásához: könyveket, a kortársak tudását, a tanár ismereteit, de a pénzért íratott szakdolgozat intézménye sem új – mondja Szondy Máté. – A kérdés tehát nem az, hogy használják-e az MI-t a hallgatók, hanem hogy mire használják. Ha egy az egyben megíratják vele az esszéket, akkor az egyértelműen nincs rájuk jó hatással, hiszen csökkenti a lényeglátásra, koherens gondolkodásra, fogalmazásra való képességüket. Ha viszont csak támogatásra, együtt gondolkodásra, tutorálásra használják, akkor nagyban javíthatja a teljesítményüket is. Ehhez természetesen megfelelő MI-műveltségre lesz szükség: a diákok, és persze a tanárok is meg kell ismerjék a mesterséges intelligenciát, hogy tisztába jöhessenek annak képességeivel és korlátaival. Ehhez pedig mindenképp be kell vonni őt az oktatásba, és nem azért, hogy lecserélje az emberi erőforrást, hanem hogy megtanuljunk vele megfelelően és hatékonyan kooperálni.” Komoly szükség lenne tehát pedagógus-továbbképzésekre, tréningekre, ahol a jövő generációit oktató szakemberek megismerhetnék az MI lényegét és a tanulói fejlesztésekre fordítható lehetőségeit.

A GYAKORLATBAN

Bár egyelőre MI-gyerekcipőben járunk, bizonyos tanárok már tartózkodás és félelem nélkül, kreatívan értelmezik a mesterséges intelligencia és a csevegő-robotok használatát. Vannak, akik óratervet íratnak, mások idegen nyelvű kérdéssorokat állítanak vele össze, angol szituációs gyakorlatokban virtuális partnerekkel beszéltetik a diákokat, történelmi tesztet készíttetnek a középkori Magyarországról, vagy kamu álláshirdetést generálnak, amihez a gyerekek önéletrajzokat adhatnak be. Sőt, olyan magyartanárról is hallottunk, aki disztichonokat gyártott a ChatGPT-vel: az MI poémái finoman szólva se lettek mesterművek, de remekül lehetett velük szemléltetni a rossz verseket. Egyik esetben sem volt szó lelketlen másolásról, plágiumról vagy egyéb súlyos határsértésről. Az oktatási határ tehát a csillagos ég, csak az a fontos, hogy az MI-t okosan, a tanulók fejlesztésére koncentrálva kell használnunk.

A folytatás és a teljes cikk az ÉVA Magazin őszi lapszámában olvasható! Már kapható!