A Spectra Kutatóintézet 6000, 16 és 50 év közötti nőt kérdezett meg összesen 12 európai országban, melyek közül Magyarországon 66%-uk érzi úgy, hogy nem beszélünk eleget a menstruációról. Így a kampány során a dm a menstruációs szegénységre és az edukációra is kiemelt figyelmet fordít, a Máltai Szeretetszolgálattal és a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületével együttműködve.

Edukációs program a dm Együtt egymásért kezdeményezés keretében

A drogéria a női egészség kampány részeként a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének közreműködésével olyan edukációs anyagot hoz létre a női ciklus és a menstruáció témájában, mely a kiskamasz korosztály számára is könnyen befogadható. Ezeket az anyagokat széles körben elérhetővé teszik majd, és a dm támogatásával a hátrányos helyzetű kiskamaszokhoz is eljuttatják workshopok formájában.

A kutatásban megkérdezettek 33%-a nyilatkozott úgy, hogy a menstruációs termékek megvásárlása komoly anyagi terhet jelent számukra. Így a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve a dm a felzárkózó településeken élő nőket és asszonyokat menstruációs higiéniai eszközökkel is támogatja.

Tarnabodra látogattunk, hogy közelebbről is megismerjük az egyik felzárkózó települést

Tarnabod nem messze Egertől található, ahol a Máltai Szeretetszolgálat már húsz éve jelen van. Szó szerint, hiszen a Jelenlét program keretén belül a település az elsők között volt, ahol létrejött a Jelenlét Ház. A program célja, ahogy a neve is mondja, hogy valóban jelen legyenek az ott élő családok életében, a fogantatástól a foglalkoztatásig kísérjék őket, és a részévé váljanak az adott településnek. Így nem meglepő, hogy az évek alatt a Máltai Szeretetszolgálat nemcsak a munkahelyteremtésben és külön buszjárat indításában segítette a települést, de idővel az iskola és az óvoda fenntartását is átvette.

A Biztos Kezdet Gyerekház megnyitása az első lépések közé tartozott Tarnabodon, ahol a három évesnél kisebb gyerekek a szülőkkel együtt különböző foglalkozásokon és programokon vehetnek részt. Ide látogattunk el egy nyári pénteki nap folyamán a Máltai Szeretetszolgálat munkatársaival, ahol nagy sürgés-forgás fogadott minket. Aznap ugyanis éppen vizes napot tartottak, amelyet vizes programokkal, dinnyeevéssel és lángossütéssel dobtak fel kicsik és nagyok részére.

A településen a Máltai Szeretetszolgálat munkájában fontos szerepet kap az edukáció

Vörösné Bangó Melinda, vagy ahogy Tarnabodon mindenki ismeri, Maca, bár Budapesten született, de kiskorában családjával Tarnabodra költözött, így a településen nőtt fel. Az utóbbi tizenkét évben élete szorosan összefügg a Máltai Szeretetszolgálattal: a tanodában kezdetben diákként, majd mentorként, később pedig gyakorlati vezetőként tevékenykedett. Három éve Heves és Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Regionális Otthonteremtési Koordinátora lett, másodéves hallgató az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szociálpedagógia szakán, emellett öt éve a Mathias Corvinus Collegium tehetségprogramjában is részt vesz.

Melinda a Mathias Corvinus Collegiumban kapta azt a feladatot, hogy egy gazdaságot érintő kérdést járjon körbe és mutasson be. A covid-járványon, a háborús helyzeten és az infláción túl azonban egy olyan dologra szerette volna felhívni a figyelmet, amely kisebb léptékű, és sokan talán nem is gondolnák róla, hogy mekkora tabunak számít. Így kezdett el mélyebben utánajárni a menstruációs szegénység témájának. „Ez egy komoly gazdasági probléma, hiszen számtalan olyan nő van Magyarországon, aki a menstruáció miatt nem tud dolgozni, vagy kiesik az oktatásból, ezáltal nem válik kereső munkaerővé, mely hosszú távon a gazdaságot is befolyásolja. Rengeteget olvastam és kutattam a témában, és sajnos azt tapasztaltam, hogy a szegregációban élő nők helyzetét nagyon megnehezíti az, hogy nem jutnak hozzá a megfelelő menstruációs termékekhez.”

Melinda kutatást is végzett a menstruációs szegénység témájában

A kutatás során azt vizsgálta, hogy a hátrányos helyzetű családoknak mennyire van lehetősége a menstruációs termékek beszerzésére. Több településen belül összesen húsz családot vizsgált, akiknek nagyjából 80%-a nincs olyan anyagi helyzetben, hogy rendszeresen hozzájusson a szükséges termékekhez. Melinda szerint a felzárkózó településeken több helyen is előfordul, hogy nincs víz, vagy csak egy kút áll rendelkezése. „A szegregációban élő nők körében nem ritka, hogy az anyagi nehézségek miatt ma is rongyot használnak a menstruáció ideje alatt, amely komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet. Találkoztam olyan lánnyal is, aki azért nem cserélte a betétet olyan gyakran, mert sokba került, de akadtak olyanok is, akik azért nem mentek dolgozni, mert menstruáltak.”

A projekt során több megoldási lehetőségeket is javasolt, bár ahogy mondja, a fő probléma az, hogy az alapvető megélhetéshez szükséges termékek, mint például maga az élelmiszer, mindig elsőbbséget élveznek majd a menstruációs termékekkel szemben. Az viszont rengeteg segítséget jelentene a rászorulóknak, ha törölnék az áfát a menstruációs termékek esetében, illetve ingyen hozzáférhetővé tennék őket a szociális intézményekben vagy az iskolákban, ahogy a Máltai Szeretetszolgálat támogatói révén meg is teszi.

A megfelelő kommunikáció kulcsfontosságú lehet

Ahogy Melinda mondja, a menstruáció témája még mindig tabunak számít nemcsak a gyerekek, hanem gyakran a felnőttek körében is. A kamaszlányok megijednek a testüket ért változástól, és sokszor még a saját szüleiknek sem mernek beszólni róla. „A lányok közül kevesen mernek szólni, vagy esetleg menstruációs termékeket kérni tőlünk, ezért én igyekszem mindig külön beszélgetni velük erről, hogy ne féljenek megnyílni a témában. De olyan esettel is találkoztam már, hogy egy tábor során azért nem jött el valaki, mert a szüleik nem merték elmondani, hogy menstruációs termékekre van szükségük. Ezért én készültem menstruációs termékekkel a tábor során, hogy senki se maradjon ki belőle.”

Melinda szerint hiába hallani több helyen a közösségi médiában a menstruációról, ezek a tartalmak nem a szegregációban élők nyelvén szólnak, ezáltal nem jut el igazán hozzájuk az ismeretanyag. „A saját nyelvükön szeretném megszólítani őket, hiszen én is ebben a közösségben nőttem fel, megbíznak bennem és ezáltal hitelesnek tartanak, így talán kevésbé szégyellik magukat előttem. Még így is gyakran látom, hogy amikor az adománycsomagokban menstruációs termékeket is osztunk, nem merik elfogadni azokat. A szomorú pedig az, hogy nem azt szégyellik, hogy menstruációs termékeket használnak, hanem, hogy nem tudják megvenni azokat.”

Nőnek lenni jó! – Közösségépítéssel a tabuk ledöntéséért

Kovács Alexandra Katalin is a Mathias Corvinus Collegiumban tanult, amikor megismerkedett Melindával, akivel mint később kiderült, unokatestvérek. Alexandra 2024-ben végzett kereskedelem és marketing szakon, és a gyakorlatát Melinda segítségével a Máltai Szeretetszolgálatnál töltötte, de emellett egy kozmetikus és sminkes iskolát is elvégzett. Melindával közösen egy olyan közösségi program kialakítása lenne a céljuk, amelynek fókuszában a női szépség áll. A Nőnek lenni jó! programon belül különböző szépészeti szolgáltatásokat biztosítanának a nők és lányok számára, és a közösségen belül, a különböző korosztályok között olyan társadalmi témákról is szeretnének beszélni, mint a menstruáció kérdése.

„A kozmetika és a szépségápolás alapvetően egy olyan intim légkörben zajlik, ahol hozzá érünk a vendéghez, tehát bizalmat igényel. Ezáltal viszont a vendég magától megnyílik és elkezd bensőségesebb témákról is beszélni. Én a szakdolgozatomat a társadalmi egyenlőtlenségekről írtam, köztük a nőiséget is érintő témákról, és rengeteget tanultam Melindától a szociálpedagógia terén. Azt gondolom, hogy a megjelenésünkkel rengeteg dolgot kommunikálunk a külvilág felé, ezért azzal, hogy a szegregációban élő lányoknak és nőknek segítünk, edukáljuk őket, és nemcsak magabiztosságot, hanem egyfajta komfortérzetet is biztosítunk nekik. Számukra még fontosabb, hogy szépnek, magabiztosnak érezzék magukat, hogy megerősítő visszajelzéseket kapjanak.”

A tarnabodi lakosokat is megkérdeztük a témában

Melinda szervezésében több tarnabodi édesanya is várt minket a Mazsola Biztos Kezdet Gyerekházban, ahol a gyerekház vezetőjével, Kovács Dorottyával is beszélgettünk. „Korábban védőnőként is dolgoztam a településen, és én mindig lehetőséget biztosítottam arra, hogy aki szeretné, név nélkül, papíron tegye fel a kérdéseit. Több lánytól is kaptam kérdéseket így, de alapvetően én azt látom, hogy jól tájékozottak a menstruáció témájában, amelyről a szülőkkel és a barátokkal is beszélgetnek.”

Nem volt ez mindig így. A jelen lévő édesanyák mind arról meséltek, hogy amíg nem estek át az első vérzésükön, a menstruáció abszolút nem volt téma családi körben. Kökény Nelli (26 éves) három gyermek édesanyjaként azt mesélte, hogy még az első menstruációjakor sem mert beszélni róla édesanyjának, annyira megijedt a történésektől. Édesanyja azonban a jelekből rájött, hogy mi történik lányával, és segített neki a megfelelő termékek beszerzésében. Legidősebb lánytestvérként Nelli később saját húgait is segítette a témában, és ha édesanyja nem volt jelen, édesapjukat is bármikor kérhették, hogy megvegye számukra a szükséges menstruációs termékeket.

Kökény Julianna 55 évesen egyedül neveli tíz gyermekét. Ahogy mondja, kamaszként nem beszélgettek szüleivel a menstruációról, inkább az osztálytársak között volt téma, és betét híján többnyire rongyot használtak. Erős görcsei miatt egészségügyi okokra hivatkozva sokszor az iskolába sem ment el. Öt lánya van, így ahogy meséli, a menstruációs termékeket nagyon nehezen tudják beszerezni, ráadásul mióta a változókorba lépett, a görcsök és fájdalmak csökkentését szolgáló gyógyszereket sem engedheti meg magának. Arról nem is beszélve, hogy a menopauza témájáról talán még kevesebb információ áll a szegregációban élő nők rendelkezésére.

A család sok esetben segíthet a menstruációs tabuk feloldásában

Nagy Viktória (33 éves) két nővérének köszönheti, hogy nem érte váratlanul az első vérzés, hiszen már előtte is sokat beszéltek a menstruációról. Egy kislánya van, aki azonban még csak négyéves, de abban mindegyik megkérdezettünk egyetértett, hogy időben szeretnének tájékoztatást adni gyermekeik számára. Ezzel szeretnék elkerülni, hogy gyermekeiket váratlanul érje a menstruáció, és biztosítani szeretnék számukra, hogy bármilyen felmerülő kétely esetén kérdezzenek. Ebből kifolyólag a témában edukációs tanácsadásokon is szívesen részt vennének lányaikkal közösen, ha lehetőségük adódna rá.

Abban is mindannyian egyetértettek, hogy a menstruációs termékek komoly anyagi terhet jelentenek, főleg azoknak a családoknak, amelyeken belül több lánygyermeket is nevelnek. Ahogy mondják, az adományok nélkül, melyek a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül jutnak el hozzájuk, nem igazán tudnák megoldani, hogy a megfelelő egészségügyi termékekhez hozzájussanak.

A dm kampányáról ezen a linken tudhatsz meg még többet.