Mi köze a mézeskalácsnak a Grimm testvérekhez, és hogy kapcsolódik Napóleon a habcsókhoz? Karácsonyi süteményeink eredete és története

A karácsonyi ünnepi asztal elmaradhatatlan velejárói a különböző ízletes édességek, sütemények és egyéb finomságok, mellyel csak emelhetjük a karácsony fényét és megédesíthetjük az ünnep hangulatát. A klasszikus fogások között köszönthetjük a hókiflit, a mézeskalácsot, a zserbót, a mákos és diós bejglit, és ne felejtsük a többi aprósüteményt sem, melyek édes íze nem csupán felnőtt korunk meghatározó ünnepi eleme, hanem gyerekkorunk kedves emlékeit is idézik. A karácsonyi különlegességek generációról generációra szálló receptek és titkos hozzávalók alapján készülnek, és ezek azok a hagyományos sütemények, melyek elkészítésére minden bizonnyal mi is meg fogjuk tanítani gyermekeinket.
A legtöbb karácsonyi ikonikus sütink annak köszönheti népszerűségét, hogy karácsony után is, illetve a két ünnep között is bőven eláll, és ha megfelelő körülmények között tároljuk őket, nem veszítenek élvezeti értékükből sem az ízüket, sem pedig az állagukat tekintve. Akármelyik finomságot vesszük alapul, a mennyei alaptészták, a krémes töltelékek, a mák, a dió, a csokoládé, a lekvárok és természetesen az elmaradhatatlan méz ilyen-olyan formában szinte mindegyikbe belekerül.

Karácsonyi édességek a világ körül
Bár karácsonykor minden nemzetnek kerül az asztalára jónéhány finomság, az egyes kultúrák és országok édességeiben azért mutatkozik némi eltérés. Nem mindenhol ünnepelnek ugyanis hagyományos bejglivel vagy mézes krémessel. Az olaszoknál például a karácsony egyik kötelező süteménye a panettone, azaz a karácsonyi kalács, mely egy milánói eredetű kuglófkülönlegesség, és amit mazsolával és kandírozott gyümölccsel sütnek egybe. A franciák kívül-belül csokis karácsonyi fatörzset készítenek, mely tekercset aztán szép tálakba szervíroznak kecses kis szeletekre vágva.
Élesztő nélkül, pillanatok alatt aranybarnára sül a horvátok híres fánkja, a fritule, és az angolok sem panaszkodhatnak, ha karácsonyi finomságokról van szó, hiszen minden év december 25-én készítik el enyhén alkoholos, szaftos gyümölcsös desszertjüket, a karácsonyi pudingot. A németek igen magas cukortartalmú, gyümölcsökből és marcipánból készült finomságot fogyasztanak az ünnepek alatt, a stollent, Spanyolországban pedig nagy divatja van a roscónnak, mely egy narancsvirág pálinkás, gyümölcsös különlegesség, amihez diót és mandulát adnak. A roscónt sok helyen megtöltik édes krémekkel, de a lényeg ugyanaz mindenhol: minél színesebb legyen a sütemény, hiszen ezzel jelképezhetik a napkeleti bölcsek ajándékait és kincseit.