Mit kell tudni XIV. Leó pápáról?

Robert Francis Prevostot ma, azaz 2025. május 8-án választották meg a katolikus egyház fejévé, aki a XIV. Leó pápa nevet vette fel. Ez a történelmi esemény azért is jelentős, mert ő az első amerikai, aki ezt a tisztséget betölti. A pápaválasztásra Ferenc pápa halálát követően került sor, egy zártkörű szavazási folyamat, a konklávé keretében.

Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban, Illinois államban. 1 Korai tanulmányait a Szent Ágoston-rend kisebb szemináriumában végezte, amelyet 1973-ban fejezett be. 2 Kiemelkedő tanulmányi eredményeket ért el, először természettudományi alapképzést szerzett matematikából a Villanova Egyetemen 1977-ben.

Papi hivatása iránti elkötelezettsége 1977 szeptemberében a Szent Ágoston-rendhez való csatlakozásához vezetett. Első fogadalmát 1978 szeptemberében, ünnepélyes fogadalmát pedig 1981 augusztusában tette le. Teológiai tanulmányait a Chicagói Katolikus Teológiai Unión folytatta, ahol 1982-ben mesterdiplomát szerzett teológiából. További tanulmányait Rómában végezte a Pápai Szent Tamás Aquinói Egyetemen (Angelicum), ahol 1984-ben kánonjogból licenciátust, majd 1987-ben doktorátust szerzett. Pappá szentelésére Rómában került sor 1982. június 19-én.

Prevost erős akadémiai háttere, különösen a matematika és a kánonjog terén, az analitikus készségek és az egyházi törvények mély megértésének kombinációját sugallja. A kánonjog területén szerzett magasabb fokozatokkal párosulva azt jelzi, hogy az egyházon belüli összetett kérdéseket strukturált és jogi szempontból is meg tudja közelíteni.

Prevost kiterjedt missziós munkát végzett Peruban, amely 1985-ben kezdődött. Kezdetben a Chulucanasi Területi Prelatúra kancellárjaként szolgált 1985 és 1986 között. 1988-ban visszatért Peruba, ahol a következő tíz évet a trujillói ágostonos szeminárium vezetésével töltötte. Emellett kánonjogot tanított az egyházmegyei szemináriumban és tanulmányi prefektusként is tevékenykedett. Szolgált a regionális egyházi bíróság bírájaként és a trujillói konzultorok kollégiumának tagjaként is. Vezetett egy gyülekezetet Trujillo külvárosában is.

2014-ben Ferenc pápa a Chiclayói Egyházmegye apostoli adminisztrátorává nevezte ki, majd 2014 decemberében püspökké szentelték. 2015-ben a Chiclayói Püspökévé nevezték ki, ezt a tisztséget 2023-ig töltötte be. 2018-tól a Perui Püspöki Konferencia második alelnökeként is szolgált. 2020-ban a Callaoi Egyházmegye apostoli adminisztrátorává nevezték ki Peruban. 2015-ben perui állampolgárságot is szerzett, hangsúlyozva kettős állampolgárságát.

Prevost kiterjedt és hosszú távú szolgálata Peruban, amely püspökké válásában és állampolgárságának megszerzésében csúcsosodott ki, mély kapcsolatot jelez Latin-Amerikával, valamint jelentős megértést a katolikus egyház ezen a régióban tapasztalható kihívásaival és lehetőségeivel kapcsolatban, ahol a katolikus lakosság jelentős hányada él. Több mint két évtizedet töltött Peruban, különböző szerepekben szolgált a misszionáriustól a püspökig, ami mély belemerülést jelent a helyi kultúrába és vallási környezetbe. Ez a tapasztalat valószínűleg formálta lelkipásztori megközelítését, és első kézből szerzett ismereteket nyújtott a globális katolikus közösség jelentős részét érintő kérdésekről. Perui állampolgársága tovább erősíti ezt a kapcsolatot, és megkülönbözteti őt a korábbi pápáktól.

Szerepe a Vatikánban

Ferenc pápa 2019-ben a Klérus Kongregációjának, 2020-ban pedig a Püspöki Kongregációjának tagjává nevezte ki. 2023 januárjában a Püspöki Dikasztérium prefektusává és a Latin-Amerika Pápai Bizottságának elnökévé nevezték ki. A Püspöki Dikasztérium jelentősége abban rejlik, hogy felügyeli az új püspökök kiválasztását világszerte. Ezeket a tisztségeket 2023 áprilisában vette át, Marc Ouellet bíborost váltva.

2023. szeptember 30-án Ferenc pápa bíborossá kreált. A Santa Monica diakónusi címet kapta, majd 2025 februárjában Albano bíboros-püspökévé nevezték ki. A Püspöki Dikasztérium prefektusi tisztsége Ferenc pápa 2025 áprilisi halálával megszűnt.

Prevost kinevezése a Püspöki Dikasztérium élére, amely kulcsfontosságú vatikáni hivatal, jelentősen megnövelte befolyását az egyházon belül, és a pápaság lehetséges jelöltjévé tette. Ez a szerep jelentős befolyást és láthatóságot biztosított számára a bíborosválasztók körében. A püspökök világszerte történő kiválasztásáért felelős osztály vezetése első kézből szerzett ismereteket nyújtott Prevostnak a katolikus egyházon belüli vezetői helyzetről. Számos püspökkel találkozott látogatásaik során Rómában, és felkérték, hogy segítse a világ latin rítusú püspökeit. Ez a tapasztalat, valamint Ferenc pápa által a kinevezésen keresztül belé vetett bizalom kiemelkedő személyiséggé tette őt az egyház jövőbeli vezetéséről szóló megbeszéléseken.

Mi várható az új pápától?

Megválasztásának lehetséges okai között szerepelhetnek adminisztratív erősségei, nemzetközi tapasztalata és Ferenc pápa programjával való feltételezett összhangja. Prevost megválasztása megtöri a régóta fennálló hagyományt, és jelezheti a katolikus egyház globális megítélésének és vezetésének eltolódását. Kettős állampolgársága elfogadhatóbb jelöltté tehette őt a sokszínű Bíborosi Kollégium számára. Az a tény, hogy korábban soha nem volt amerikai pápa, történelmi vonakodásra utalhat, valószínűleg az Egyesült Államok geopolitikai befolyása miatt. Prevost perui állampolgársága enyhíthette egyes választók aggodalmait, olyan vezetőnek mutatva őt, akinek kapcsolatai vannak mind a globális északhoz, mind a globális délhez. Ez a katolikus egyház vezetésében a nemzetközi egyensúly iránti vágyat jelezheti.

Prevostot általában centrista személyiségként tartják számon, aki bizonyos társadalmi kérdésekben progresszív nézeteket vall. Ferenc pápához hasonlóan régóta kiáll a marginalizált csoportokért, mint például a migránsokért és a szegényekért. Ugyanakkor ellenzi a nők diakónussá szentelését, ebben a kérdésben a konzervatív egyházi doktrínával ért egyet. Támogatja a szinodalitást, hangsúlyozva az inkluzivitást és a részvételi struktúrákat az egyházon belül, összhangban Ferenc pápával. Hangsúlyozza, hogy a püspökök inkább lelkipásztorok, mint menedzserek legyenek, akik Istenhez és a szolgálatukra bízott emberekhez közel állnak. Egységet sürget az egyházon belül, és elismeri a megosztottságot mint fájdalmas sebet. Bizonyos vitatott kérdésekben, mint például az azonos neműek uniójának megáldása és a latin mise, óvatosabb álláspontot képvisel, ami pragmatikusabb és diszkrétebb megközelítést sugall Ferenc pápához képest. Korábbi, 2012-es nyilatkozataiban utalt a "homoszexuális életmódra" és az "azonos nemű párokból és örökbefogadott gyermekeikből álló alternatív családokra", ami arra utalhat, hogy személyes nézetei az LMBTQ+ kérdésekben konzervatívabbak lehetnek Ferenc pápa néhány újabb kijelentéséhez képest. Hangsúlyozza a püspök elsődleges szerepét Jézus Krisztus hirdetésében és a hit megélésében.