A farsangot világszerte hasonlóképpen ünneplik, melynek célja a tél temetése és a tavasz köszöntése, amit gyakran különböző tűzszertartások kísérnek. A karneváli hangulat során az emberek különböző maszkokat, jelmezeket és álarcokat öltve mondanak búcsút a hideg téli hónapoknak.

„Itt a a farsang, áll a bál!”

A bál szavunk az olasz ballo, balare táncolni szóból származik és az ünnepélyes, táncolással tarkított események története az 1300-as évek végére nyúlik vissza. A feljegyzések szerint először 1385-ben, Amiensben rendezték az első bált, VI. Károly Bajor Izabellával kötött házassága alkalmából. Az akkori szigorú középkori szabályok szerint merev ruhákban járták a táncokat, egészed addig, míg Medici Katalin enyhített a ruhákkal kapcsolatos követelményeken. A zártabb öltözékeket könnyedebb és nyitottabb ruhák váltották fel, melyekhez az álarc is hozzátartozott kiegészítőként.

A bálok az 1900-as évek elején élték a fénykorukat: kezdetben csak a jómódú arisztokrácia vett részt rajtuk, később már több társadalmi és szakmai réteg rendezett magának saját bálokat. Ezek az ünnepségek a kezdetek óta fontos társasági eseménynek számítanak, ahol mindig az adott dress code alapján kell a vendégeknek megjelenni. A báli ruhák az utóbbi évtizedekben is nagy változáson mentek keresztül, és ma már számtalan alternatíva közül válogathatunk, akár kisestélyiben, akár nagyestélyiben kell megjelennünk.

A legismertebb magyar bálok

Hazánkban minden évben több olyan neves esemény és bál kerül megrendezésre, melyek fontos társasági eseménynek számítanak és rengeteg vendéget vonzanak. A legismertebbek közé tartozik az Orvosbál, az Operabál és a balatonfüredi Anna-bál.

Galériánkban most végignézheted, hogyan mulattunk mi, magyarok az elmúlt évszázadban!